Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

4.3 1873. november 20-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [49.] 57. Tanácsi és kerületi jegyzők, valamint ügyészek eskütétele{30., 35., 37., 39., 41., 49., 51., 53., 54., 56., 65.}

54

szavazat. E szerint az elsoroltak mindnyájan absolut szavazat többséget nyertek. [Határozat] Ezen eredményhez képest elnök főpolgármester úr az I. kerületbe Olhauser Pál, a II. kerületbe Virágh Gyula, III. kerületbe Harrer Pál, IV. kerületbe Kühnel Gyula, V. kerületbe Matuska Alajos, VI. kerületbe Haberhauer János, VII. kerületbe Bíró Antal, VIII. kerületbe Barth László, IX. kerületbe Melly József, X. kerületbe Vöröss János urakat kerületi jegyzőkké megválasztottaknak kijelenti.

96

[49.] 57. Tanácsi és kerületi jegyzők, valamint ügyészek eskütétele{30., 35., 37., 39., 41., 49., 51., 53., 54., 56., 65.} [67.] [Előterjesztés] Elnöklő főpolgármester úr előadja, hogy az eddig megválasztott tanácsi jegyzők és kerületi jegyzők, valamint ügyész urak előző határozat folytán a közgyűlés előtt a hivatali eskü letétele céljából, – Kövér Kálmán tanácsi és Kühnel Gyula IV. kerületi jegyző kivételével, – megjelentek; mely előadás folytán [Határozat] a közgyűlésben megjelent Andreánszky Zsigmond, Horváth János, Viola Imre I. osztályú, Megó Sándor, Weinchardt Alajos, Csendics Gyula, Sipőcz László, Kun Gyula II. osztályú, Rózsa Péter, Vesztróczy István, Sztankovits György és Vadász Ede III. osztályú tanácsjegyzők; továbbá Balassovits Mór, Toldy József I. osztályú, Koncz Ferenc II. osztályú, és Plesskott Henrik 3-ad osztályú ügyészek; végre Olhauser Pál I., Virágh Gyula II., Harrer Pál III., Matuska Alajos V., Haberhauer János VI., Bíró Antal VII., Barth László VIII., Melly József IX. és Vöröss János X. kerületi jegyzők az 1872. évi XXXVI. t. c. 108. §-ban foglalt tiszti esküt a közgyűlés színe előtt letették. Minek megtörténte után elnöklő főpolgármester úr figyelmeztetvén most nevezett tisztviselőket azon kötelmekre melyeknek teljesítését részint törvény, részint a fővárosi szervezési szabályzat, különösen a jegyzői karnak kötelességéül jelöli, elvárja, hogy azon bizodalmat, melyet bennök megválasztatásuk által a fővárosi bizottság helyezett, a hivatali pontosság, szorgalom, ügyszeretet és a hivatalos órák pontos megtartásával fogják viszonozni; kijelentvén, hogy valamint a buzgalomteljes működést tanúsítók irányában méltó kitüntetésre alkalmat és módot fog találni, úgy ellenkező esetben a törvény szigorának alkalmazására is kész, de teljes reményét fejezi ki a felett, hogy az utóbbira szükség ne legyen. Kövér Kálmán tanácsi és Kühnel Gyula IV. kerületi jegyző urak az állam szolgálatában lévő kötelékek alól a felmentést mostanig ki nem eszközölhetvén, a tiszti esküt későbbi ülésben fogják letenni. 96 A kerületi jegyzőkre vonatkozó alkalmazási feltételek és fegyelmi szabályok azonosak voltak a tanácsjegyzőkével. Ő volt az elöljáróság fogalmazója, vizsgálta felül a segédszemélyzet munkáját, s felelt elsősorban „a kerület hivatalos írásbeli ügyeinek rendszeres és pontos viteléért”. Fő kötelessége volt „a kerületi elöljárónak mindenben kezére járni, és őt tanácsokkal ellátni, továbbá arról gondoskodni, hogy az elöljárósághoz érkező ügydarabok naponkint rendesen beiktattassak”. Vezette az elöljáróság hetente tartott üléseinek jegyzőkönyveit, melyet nélküle nem lehetett tartani, s ahol szavazati joggal is bírt. A kiadmányokat az elöljáró és a jegyző, ill. azok megbízott helyettesei egyetértőleg írták alá. Szervezési utasítás 43-44. §§. 46-48., 51. §§.