Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

1.2 1873. október 30-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [2.] 2. Ráth Károly főpolgármester eskütétele, székfoglaló beszéde{1.}

12

Urunk és Királyunknak legkegyelmesebb kijelölése, másrészt mélyen tisztelt polgártársaimnak legbecsesebb bizalma által részesíttettem. És e váratlan kitüntetés, mely messze túlszárnyalta csekély érdemeim, csekély tehetségeim szerény határait, kétszeresen megtisztelő reám nézve, nemcsak az állás kivételes fontosságánál s díszénél fogva, hanem főleg azt is, mivel e kettős kitűntetésben távolról sem keresve azt, hanem a bizalomnak valóban váratlan nyilvánulása folytán valék szerencsés részesülni. (Éljenzés.) Hazafias készséggel hajlok meg a tisztelt közgyűlés parancsoló szavazata előtt, – polgári készséggel fogadom el azon díszes s fontos állást, melyre önöknek felette becses bizalmuk érdemen túl felhívott, – elfogadom egyrészt a haza s szülővárosom iránti kötelességérzettől vezéreltetve, másrészt azon gondolattól, azon meggyőződéstől áthatva, hogy hivatásom nehéz kötelességeinek becsületes s lelkiismeretes teljesítése közben, – a haza és az egyesített főváros közjaváért sem áldozatot, sem fáradságot nem kímélve, – önökkel tisztelt polgártársak fogom az előttünk megnyílt új aera örömeit, vagy ha Isten úgy akarja nehézségeit is férfiasan megosztani. De örömteljes kebellel fogadom e megtiszteltetést s kitüntetést különösen azért, mivel ez által nekem jutott azon kivételes szerencse, a fővárosi törvényhatóság alakításáról s rendezéséről szóló, nemcsak az egyesült főváros, hanem az egész magyar hazára nézve egyik legfontosabb törvénynek végrehajtását előmozdítani; ezen törvényt, s annak egyes intézkedéseit az életbe átültetni, – s így hazánk fővárosa jövendő nagyságához, fényéhez, dicsőségéhez s ahhoz, hogy ezeknek helyes alapja megvettessék, csekély tehetségeimmel is hozzájárulni. És mindez annál inkább örömömre szolgál, mivel egyúttal legkedvesebb alkalmat nyújt, mélyen érzett hálámat nemcsak szülővárosom, hanem azon város iránt különösen, melyben ifjú koromtól fogva évek hosszú során át a nyilvános élet terén működtem, s mely engemet már más alkalommal is több irányban az alkotmányos élet legnagyobb kitüntetéseiben részesíteni kegyes volt, – legalább csekély részben leróhatni. (Éljenzés). De éppen azért, mivel polgártársaimnak s a kettős fő

városnak annyi hálával tartozom, s mivel az állás, melyre [az] önök bizalma által felhívattam, nem csak új voltánál, hanem a feladat nehézségeinél fogva, s még más tekintetben is, kivételes fontossággal bír; nem csekély aggodalom hatja át egész valómat, mert mérlegelve egyrészt erőm s tehetségem parányiságát, másrészt pedig egész tisztelettel meghajolva azon elismert fényes tehetségek és országos tekintélyek előtt, mikkel a megalakult fővárosi bizottság oly bő mértékben rendelkezik, – csakis úgy hiszek, úgy reménylek a reám ruházott díszes hivatásnak megfelelhetni, ha hogy törekvéseim s buzgalmam egész súlyát a hivatalommal összekötött kötelmek lelkiismeretes teljesítésére irányozandom, – és ekképp tevékenység, erély s buzgalommal pótolandom azt, mit más irányban tennem tán lehetetlennek mutatkozik. De mind amellett csakis úgy vélek hivatásomnak s a bennem helyezett megtisztelő bizalomnak sikeresen megfelelni, ha legőszintébb törekvéseim érvényesítésében a mélyen tisztelt bizottság s közgyűlés kegyes támogatására – és a megválasztandó tisztviselői kar szíves közreműködésére számolhatok, – mely kegyes támogatást, s szíves közreműködést legyen szabad ez ünnepélyes alkalommal egész tisztelettel és egész őszinteséggel kikérnem; kijelentvén részemről még azt, miszerint boldognak fogom magamat érezni, ha hivatásom kötelességeinek lelkiismeretes s buzgalmas teljesítése által, a mélyen tisztelt bizottság s minden egyes polgártársaimnak rokonszenvét s bizalmát még inkább megnyerni, azt megszilárdítani, s megtartani szerencsés leendek. (Éljenzés.) A fő

városi törvényhatóság alakításáról s rendezéséről szóló 1872. évi 36. t. c. egyike a törvényhozás legfontosabb műveinek. Célja ezen törvénynek egy szellemileg és anyagilag hatalmas központ alkotása, – célja, hogy Budapest nagy, de egyszersmind magyar s nemzeti főváros legyen, oly főváros, mely nemcsak a nemzeti művelődésnek, de egyúttal az ország