Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873
10. 1873. december 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [136.] 144. A városligeti Bimbóház nevű korcsma épületének eltávolítása tb. tanácsi előterjesztés{58/74., 779/74., 805/74.} - [137.] 145. Átírási és engedélyi díjak egységesítése tb. tanácsi előterjesztés{} - [138.] 146. Fővárosi vagyon bérbeadásánál követendő eljárás tb. tanácsi előterjesztés{}
105 [136.] 144. A városligeti Bimbóház nevű korcsma épületének eltávolítása tb. tanácsi előterjesztés{58/74., 779/74., 805/74.} [116/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. évi 2152. sz. előterjesztése a városligeti ’Bimbóház’ című korcsmaépület eltávolítása kérdésében. 177 [Határozat] Miután kilátás nincs [arra], hogy a Városliget szabályozására vonatkozólag a közmunkák tanácsa részéről megállapított, s a pestvárosi közönség által elfogadott új úthálózati munkálatok, már a jövő tavasszal foganatba vétetvén végrehajtassanak, ennél fogva a városligeti Bimbó korcsmának lerombolása egy évig függőben tartatni határoztatik, annyival inkább, minthogy a szóban forgó korcsma a városnak jelentékenyebb jövedelmet hoz. Egyébiránt ezen határozat további intézkedés végett a tanácshoz utasíttatik. [137.] 145. Átírási és engedélyi díjak egységesítése tb. tanácsi előterjesztés{} [116/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. é. 9793. sz. előterjesztése a fővárosi ingatlanok utáni 1 % átíratási és engedélyi díj szedésének a főváros egész területén egyenlősítése iránt. 178 [Határozat] A pénzügyi és gazdasági bizottmány, s a tanácsnak az ingatlanságok tulajdoni jogának átruházása után városi 1 % átíratási díj szedése tárgyában tett előterjesztésére, a közgyűlés a főváros egész területén e részben egyöntetű eljárást szükségesnek találván, elhatározza: hogy 1874. január 1-től a főváros egész területén átíratási díj fejében – bármely jogügylet alapján történjék az, 1 %, s amellett az eddig Pesten fennállott, s minden egyes ingatlan után 1 fr. 60 kr-t tevő engedély díj szedetik. Jelen határozat további intézkedés végett a tanácshoz utasíttatik. [138.] 146. Fővárosi vagyon bérbeadásánál követendő eljárás tb. tanácsi előterjesztés{} [117.] [Elő terjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. é. 8814. sz. előterjesztése a fővárosi vagyon bérbeadásánál követendő eljárás szabályozása iránt. 179 177 A főváros a korcsmát a továbbiakban még hosszú évekig – 2-3000 forint éves bérleti díj fejében – haszonbérbe kiadta különböző vállalkozóknak. BFL IV. 1407. b. 797/VII/1874. lvt. sz. Ld. az 58/1874., 779/1874., 805/1874. kgy. sz. pontotkat! A Városliget szabályozására vonatkozólag ld. a 73/1874. kgy. sz. pontot! 178 Pest város 1783 óta szedett átírási díjat, melyet 1852-ig különböző meghatározott összegekben, attól fogva pedig az érték 1 %-ában állapítottak meg. Jelen határozatot követően a főváros már 1875-ben kísérletet tett a díj emelésére, melyhez azonban a belügyminiszter nem járult hozzá, miként az 1897-es szabályrendelet-tervezethez sem. A belügyminiszter ui. ezeket a bevételeket az állami illetékek pótlékának tekintette, míg a főváros önálló városi jövedelmként értelmezte. A közgyűlés módosító javaslatában nem közeli rokonok esetében 2-3, hitbizományi birtokos bejegyzése esetén pedig 1 ½ %-ra kívánta emelni a telekátírás díjtételét. 1904-ben ismét sikertelen kísérletet tettek – immáron a jenetősebb ingóvagyont is érintő –, az állami illeték pótlékának minősülő új díjtételek elfogadtatására. Az 1917-es elképzelések szerint pedig a kivetés kulcsa 1 ½ -1,9 % között mozgott volna. A kérdést végül a vagyonátruházási illetékekről alkotott 1920:XXXIV. t. c. rendezte, melynek alapján az 1921-es szabályrendelet az illetéket 1 ½ %-ban szabta meg. A Pest városi telekátírási és engedélyi díjak 1873ben: 355.796 ft-ot, a házipénztári rendes bevételek 8,7 %-át, a budapestiek 1874-ben pedig 181.777 ft-ot ( 3,6 %) tettek ki. Ld. a 131/1875., 987/1897., 236/1904., 815/1917., 347/1921. kgy. sz. pontokat!, valamint: BFL IV. 1407. b. 1941/VI/1900. lvt. sz., Sipos, 1996. 112-113. pp. A Hon. 1873. december 23. Reggeli kiadás. 179 A fővárosi vagyon kezelésére, a haszonbérbe adás módjára vonatkozó feltételek megállapítását az ETV a közgyűlés illetékességébe utalta. Kimondta, hogy a főváros vagyona rendszerint nyilvános árverés utján adandó
