Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

10. 1873. december 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [139.] 147. Italmérési engedély- és regáledíjak megállapítása tb. tanácsi előterjesztés{794/74., 826/74.}

106

[Határozat] A pénzügyi és gazdasági bizottmány, s a tanács előterjesztésére, a fővárosi vagyon bérbeadásánál követendő eljárás iránt, a közgyűlés idő- s költségkímélés tekintetéből elhatározza, hogy oly vagyonnak bérbeadását, melynek évi bérösszege 200 frt-ot felül nem múl, a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottmány meghallgatása mellett nyilvános árverés kizárásával is eszközölheti; – oly vagyonnak bérbeadását azonban, melynek évi bérösszege 200 frt-ot felülmúl ugyan, de 1000 ft-on túl nem terjed, és az eddigi feltételeken változás nem történik, a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottmány meghallgatása mellett csak nyilvános árverés útján foganatosíthatja. Az eredmény azonban mindkét esetben jóváhagyás végett a közgyűlésnek bejelentendő. Az 1000 ft-nyi bérösszeget meghaladó vagyon bérbeadásánál az árverés módozatainak és a kikiáltási árnak megállapítását; továbbá oly esetekben, hol az eddigi feltételeknek lényeges módosítása céloztatik, a szükséges előintézkedések megtételét a közgyűlés magának tartván fenn. [139.] 147. Italmérési engedély- és regáledíjak megállapítása tb. tanácsi előterjesztés{794/74., 826/74.} [117/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. évi 8812/1000 sz. a. előterjesztése a bor, ser, pálinkamérési kisebb kir. haszonvételek engedélyi, és mérési díjainak megállapítása, valamint [annak] az egész fővárosi területre alkalmazása iránt.

180

[Határozat] Tekintettel az 1872:36. t. c. 19. §-ára, a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, s a tanácsnak a kisebb kir. haszonvételek engedélyi és mérési díjainak megállapítása tárgyában tett előterjesztésére határozza: a. hogy a polgári jog alapján ezentúl italmérési üzlet nem gyakoroltathatik; b. hogy aki a kir. kisebb haszonvételi jog bármelyikének gyakorlására engedélyt nyerni kíván, feddhetlen előéletű lakosnak és helybeli illetőségűnek kell lenni, ellenben az bérbe, melynek módozatait és a kikiáltási árat a közgyűlés állapítja meg. A törvény biztosította azt is, hogy a közgyűlés – a tanács útján, utólagos jóváhagyás mellett – „kivételesen” árverés kizárásával adja bérbe a vagyont. Ezen előterjesztések alkalmával a közgyűlési tagokat külön meghívójegyekkel kellett értesíteni. ETV 98-99. §§.; Kgy. ügyrend. 3. §. A kiküldött albizottmány eredetileg 200 forint érték alatti vagyon előnyös feltételek melletti tanácsi bérbeadása esetén árverés mellőzését; s a 200-1000 forint közötti vagyon esetében is tanácsi döntésen alapuló árverést javasolt, amennyiben a bérleti feltételek változatlanok, vagy az árcsökkenés 10 % alatti. BFL IV. 1407. b. 37/VII/1874. lvt. sz. 180 A 16.290/1861. kgy. sz. Pest városi határozat szerint egyszerű bejelentés alapján, díjmentesen bor- és sörmérési joga volt minden polgárjoggal, vagy 4000 ft értékű házzal rendelkező helybeli tulajdonosnak. Korcsmáltatási joga volt továbbá a polgárjoggal nem bíró, de feddhetetlen életű, helybeli lakosnak, ha 4000 ft értékű házzal rendelkezett vagy ilyent bérelve működtette a korcsmát. Az új rendelkezés a budai és főként az óbudai őstermelőket érintette súlyosan, veszélyeztetve a csekély mennyiségű bortermésből származó, s csupán szezonális jellegű, az őszi hónapokra terjedő, kimérésből származó kicsiny bevételüket. 315 óbudai szőlőmíves a III. kerületi elöljárósághoz intézett beadványában ezért felpanaszolva, hogy „…a múlt hűbéri rendszernek a legtöbb téren terhesebb kötelezettségei ide vonatkozólag nagy részben enyhébbek s méltányosabbak voltak”, a fővárosi hatóságot az illetékek csökkentésére kérte a 20 akónál kevesebbet termelők, ill. a bort 3 hónapnál nem hosszabb ideig kimérők esetében. A tanács azonban csupán az engedelmi díj részletekben való törlesztését engedélyezte. E beadványtól függetlenül, a belügyminszter pedig utólagos jelentéstételre utasította a fővárosi hatóságot, mivel az – az ETV 100. §-ából következően – nem tette 8 nappal a közgyűlési tárgyalást megelőzőleg közzé „…a fővárosi vagyon mikénti kezeléséről, s illetőleg a fővárosi jogok értékesítésének módjáról...” alkotandó szabályrendelet meghozatalának szándékát. A polgármester válaszában azonban úgy vélte, a fővárosi hatóság az italmérési jogokról önkormányzati hatáskörében szabadon intézkedhetik, továbbá hivatkozott az egyöntetű fővárosi szabályozás szükségességére, valamint a rendelkezés ideiglenes jellegére. BFL IV. 1303. f. II/799/1861. lvt. sz.; IV. 1407. b. 38/VII/1874. lvt. sz. Az italmérési engedélyezési és regále-díjakról a későbbiekben a 826/1874. kgy. sz. határozat, valamint a 656/1884. kgy. sz. szabályrendelet intézkedett.