Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam)

Előszó XVI az V. évfolyamhoz. a közjó érdekében oly készséggel támogattak feladatom megoldásában, fogadják legőszintébb köszönetem kifejezését! Az «Ipar és kereskedelmi (üzleti) czímjegyzék»-hez külön helyi összeírás szolgáltatta az anyagot, mely Összeírást a főváros összes bel- ós külterületén f. é. márczius—május hónapokban vétettem foganatba. Az összeírás anyagát a már megalakult ipartestületek adatai egészítették ki. Kedves kötelességemnek tartom megemlíteni itt, hogy az ipartestületek (kettő kivételével) nemcsak a közjó, de az általuk képviselt iparágak jól felfogott érdekében is a legbuzgóbb támogatásban részesítettek. Fogadják szíves készségükért köszönetem kifejezését! Az ipar- és kereskedelmi czímjegyzék, melybe a magán-életpályák, nevezetesen az építészek, festészek, orvosok, ügyvédek stb. czímei is felvétettek, mintegy 40,000 jó ezímet tartalmaz. Valamint a «Tiszti czímtár», úgy az «Ipar- ós kereskedelmi czímjegyzék» is helyi jelleggel bír s épen azért Budapestre nézve semmiféle országos czímkönyv által nem pótolható. A Lakczím-jegyzék ezen kiadvány legsajátabb különlegességét képezi, a mennyiben nem létezik kívüle oly czímkönyv, mely Budapest lakosainak lakczímeit tartalmazná. A Lakczím -jegyzékben a budapesti bejelentési hivatal nyilvántartásainak hiteles és bő, mintegy 40,000 lakás-czímet tartalmazó, kivonatát veszi a t. olvasó. Azon tudatban, hogy lelkiismeretes munkát végeztem, megnyugvással bocsátom e jegyzéket is a t. közönség bírálata alá. Az a jótékony egyesület, mely felhívásait a Lakczím-jegyzék nyomán a lakásokra intézendi, vagy az a kereskedő, ki ajánlatait ez úton kiildendi szét, az eredménynyel bizonyára meg lesz elégedve, mert tapasztalni fogja, hogy küldeményei nem kerülnek czéltévesztetten a bureauk papírkosarába, hanem eljutnak oda, a hova jutniok kell, a családhoz. És legyen szabad itt azon mozgalomra reíiectálnom, mely az idegenek helyi forgalmának fejlesztését s ez által Budapestnek világvárossá emelését tűzte ki czeljáúl s melyhez én is buzgalmam és rokonszenvem egész melegével csatlakozom. Igenis, adjuk az idegennek kezébe a «Kalauz »-t, mely őt a legszükségesebb tudnivalókról tájékoztassa; de tegyük eléje Budapest, helyi czímköuyvét is. Az idegen jó néven veszi, sőt megkívánja ezt még az esetben is, ha a czímkönyvre nincsen szüksége. E figyelemhez hozzászoktatták a külföldön. Azonban a legtöbb idegen nem csupán szórakozás és általános benyomás, hanem komoly tanulmány kedveért utazik. Ezt állami, közművelődési és társadalmi intézményeink, amazt kereskedelmünk, kézi- vagy gyáriparunk egyes ágai, telepei stb. érdeklik; és mindegyik autopsia útján akar tanulni. Azért az idegen, hogy szűken kimért idejét jól használhassa föl, egy varázsütésre óhajtja megtudni, hogy mink van és hol van '? Vagyis a hozzánk ellátott idegennek — mihelyt megszabadúlt az út porától ós a «Kalauz» segélyével kissé tájékozta magát a helyi viszonyok iránt — egy csomó helyi czímre van szüksége, mely czímeket csakis a helyi czímkönyvből merítheti. Hogy a czímkönyv szövege magyar, az nem fogja őt zavarba hozni. Csak mutassuk meg neki a csatolt német-magyar (esetleg későbbi kiadásokhoz csatolandó angol, franczia, szláv, török stb. nyelvű) betűrendes tárgymutatót s néhány perez alatt birtokában lesz az őt érdeklő czímeknek. / / Ámde mi nemcsak magát az idegent látjuk szívesen, hanem pénzét is. Óhajtjuk, hogy minél több bevásárlást tegyen nálunk, úgy a gazdag nagy úr, mint a kereskedő. A helyi czímkönyv ezt is. amazt is tájékozni fogja az iránt, hogy mely ipar és kereskedelmi ágak, mely czégek által vannak nálunk képviselve. Az a kényelem, hogy az egyes czégeket nem kell napokig tartó nyomozás utján felfedeznie, mert azok egybegyűjtve és bő választékot nyújtva fekszenek