Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam)

Előszó XVII az V. évfolyamhoz. előtte, jelentékenyen fokozni fogja az idegen bevásárlási kedvét, míg másrészt megsokszorozva idejét, több alkalmat nyújt neki a bevásárlásra és költekezésre. Az idegen nem ritkán az őt kiszolgáló pinczértől, vásárlás-közben a kereskedőtől, jártábankeltében rendőrtől, hordártól, magánosoktól kér útbaigazítást — de legtöbb esetben sikertelenül; mert bizony a megkérdezett az illető intézményt, czéget stb. híréből sem ismeri. Volna csak a helyi czímkönyv oly általánosan ismert és elterjedt nálunk is, mint a külföld nagy városaiban; volna csak kéznél minden szállodában, vendéglőben, kávéházban, üzletben, rendőri laktanyán és őrházban : az idegen bizonyára nem tudakozódnék hiába! A helyi czímkönyv, ha kellő elterjedést nyert, nemcsak maga kalauzolja közvetlenül az idegent, hanem a főváros azon lakosait is, kikkel az idegenek leggyakrabban érintkeznek, utóbbiak kalauzaivá avatja s ekkép a tulajdonképeni «Kalauz»-t hatásában kiegészítve, figyelemre méltó eszközéül kínálkozik azon végczélnak, melyre az említett mozgalom irányúi: az idegenek idevonzásának, Budapest idegen forgalma emelésének. Ezen szempontból bátorkodom czímkönyvemet az érdeklett körök szíves figyelmébe ajánlani. Azon folyton fokozódó részvét, melylyel a «Budapesti czím- és lakjegyzék» a t. közönség részéről eddig is találkozott, biztosítékul szolgál nekem arra nézve, hogy a czímkönyv ezen legújabb kiadása kellő elterjedést nyerend — nagy könnyebbségére és előnyére a közigazgatásnak, a közigazgatási és bírói végrehajtásnak, a postai és egyéb kézbesítéseknek, a társadalmi, egyleti, ipari, kereskedelmi és magántevékenységnek. Budapesten, 1887 deczember hóban. A szerkesztő.