Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1957-1959

1958-06-20 (273-287)

Elnök Reuss prof. Elnök Kiss Gyula docens /a villamos és a gépész/ más-más irányban eltúloz­ták a vizsgárabocsáthatéság feltételeit. A villamos- karon kevésbé vették számításba az évközi munkát, a gépészkaron ezzel szemben nagyon szigorúan mérlegel­ték. Ezért a Rektori Tanács úgy döntött, hogy Hajnó­czy professzor és a három kar dékánja együtt a vizs­gára bocsáthatóság kérdését lerögzítik. A levelező hallgatókkal sajnos változatlanul bajok vannak. A múltban már bizottságot is küldtek ki ezek­nek a lazaságoknak a felszámolására, sajnos a bizott­ság Jelentése alapján sem történt még ezirányban sem­mi változás. kérdése, hogy vájjon nem a gépészkaron kiadott Jóval több rajzfeladat okozta-e ezt a szembetűnő különbsé­get a két karon. Bér véleménye szerint ennek az oka az is lehet, hogy a gépészkari felvételi vizsgáknál kevesebb pontszámmal is bekerültek hallgatók az e- gyetemre, ellentétben a villamoskari felvételi vizé- gákkal. A vizsgára nem bocsátható hallgatók nagy százaléka a Matematika 1. és Matematika II. tárgy és más tárgyak­nál pl. Heller professzor tárgyánál a házi feladatok be nem adása miatt rontja a grafikont. Döntő súllyal mindenesetre nemcsak a rajzos tárgyak, hanem az elméle­ti tárgyak szerepelnek. Mégis felteszi a kérdést Kiss Gyulának, a Gépelemek Tanszék docensének, hogy az a tény, hogy a hallgatóknak nincs külön rajztermi helyi­ségük nem befolyásolja-e a rajzfeladatok beadását. elmondja, hogy Vörös professzor évek óta szorgalmaz­za -eredménytelenül- ezt a kérdést. De -vé.leménye szerint - ettől eltekintve - a hallgatók az egyetemen történő rajzolást nem pártfogolják. Megfigyelése sze­rint a délután 5 óra rajztermi gyakorlatnál a hall­gatók nagy része sokkal korábban elmegy és arra hi­vatkozik, hogy bent nem tud dolgozni. Ettől idegen­kednek, s a gyakorlatok is úgy folynak le, hogy egyes hallgatók és a gyakorlatvezető körül gócok alakulnak, ott egyes problémákat megvitatnak, de saját rajzraun-

Next

/
Thumbnails
Contents