Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1957-1959
1958. május 27. (252-272)
Bázsó prof. nyugatnémet egyetemek tanterve legyen mérvadó tantervűnkhöz. Ott ugyanis a íaérnökképzée nem állami Ügy, esért lazábban kezelhetik, de nálunk es e kérdés ál- laaügy és esért feleldteáf«ink ir nagyobb, ás oktatási köve telisé nyékét meg kell kötni, a rendszerhez igazodni kell. Bázel nem akarje est mondani, hogy Magyarország on helyes a mérnökképzés, de mindenesetre simul a magyar viszonyokhoz. A szocialista országokban ugyanis magasabbak a követelmények. Mindenesetre érdemes aszal foglalkozni, hogy hol ssasved hiányosságot a ml rendszerünk. - A gyakorlati kiképzésen feltétlenül javítani kell, mégpedig elsősorban a tárgyi lehetőségeket kell biztosítani, - A tananyagkérdés problémájával nagyjából egyetért a :,!édszertani Bizottsággal, bár - véleménye szerint - ez sem teljesen rögzíthető. Nagy /mamut/ tárgyak felosztása megfontolandó, mert a hallgató számára nem mindegy, hogy mit tanul és hogy ez az indexében fel legyen tüntetve. Itt egy józan kompromisszumra volna szükség, Ami e vizsgák számát illőti, ügy gondolja, hogyha a volumen nem változik, nem érdekes a vizsgák kérdése sem, 6 a maga részéről nem tartja soknak a hallgatók 36 órás heti órarendi elfoglaltságát, A Tudományos Diákkörökkel kapcsolatosan az a falfogása, hogy főleg s tanszékek igyekezzenek az érdeklődő hallgatóknak segítséget nyújtani azzal, hagy a tanszéki könyvtárat és konzultációs helyiséget rendelkezésükre bocsássák. Véleménye szerint a jelenlegi szakosítás megfelel ez igényeknek és a forma fejlődőképes. Az utóvizsgák kérdéséhez hozzászólva az a véleménye, hogy e jelenlegi rendszernek meg vannak az előnyei és t hátrányai, Merev kötöttség azonban elkerülhető, de csak annyira, amennyire ezzel a tanulmányi fegyelmen nem lazítanak. 4 ' /
