Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1950-1956
1953. január 14. (185-193)
Fontos, hogy a problémák mérnöki meglátását már az első óv folyamán kezdjük a hallgatókba belónevelni. Erre kell törekedni minden tárgynál, mivel az egyetemi oktatást az alsáfoifeu oktatástól ez különbözI teti meg lényegében. Majd kéri a két matematikai tanszék együttműködését és a második félévnek fentiek figyelembevételével való megszervezését. Az önálló munkát a matematika mellett a többi t rgynél is biztosítani Ml, különösen az általános géptannál, amelynek főcélja a mérnöki gondolkodás kifejlesztése. A Matematika V., Császár Ákos professzor tanszékének munkájával kapcsolatban megállapítható, hogy a II. éves hallgatók az első éves matematikai anyagból buknak meg leginkább. Látszólag ez a tanszéket a felelősség alól felmentené. Valójában azonban nem Így van. A hallgatók a nyári szünet alatt nem foglalkoztak matematikával, és 80 $-ban elfelejtették az anyagot, ezt fel kellett volna frissíteni és ezt a tanszék elmulasztotta. A középiskolából átkerült hallgatók hiányos alapkészséggel rendelkeznek, ezért az I. évfolyamon mindenképen 1 hónooot a középiskolai anyag átismétlésére kell szánnunk. Ugyanígy kuli a fi- ár ekjén qz l ávzs anyagéi áfísm<ítdrti A házifeladatok ellenőrzése elmaradt. Eredményeképen a hallgatók a«m készítették el a házifeladatokat. Ezeket következetesen ellenőrizni kell. A hallgatóság általános megállapítása - mellyel egyébként Rázsó dékán tökéletesen egyetért, - hogy a mater atikai előadások /különösen a Mat. II,/ túlságosan elvontak. Ismételeten leszögezi, hogy üallai és Bálint professzorok előadásai ellen semmi kifogása nincs. A II. évet oktaté matematikai tanszék azon - ban kissé elszakadt a gép szmérnöki feladatoktól. Miután nem matemati- p kusokat, hanem gép szmémököket akarunk nevelni, lényeges, hogy a hallgatóságot gép szmémöki iratematlkára oktassuk. A matematika és fi- i zika nem öncél, hanem a gépészmérnöki képzés alapja. E Az egész oktatásunkat ilyen szempontból kell felülvizsgálni és megja- K vitani. Amikor sikerült pl. az ábrázoló geometriánál az öncéluságot felszámolni, azonnal közelebb került a hallgatósághoz és az eredmény B lényegesen jobb volt. ezt minden gép'szmémöki tárgynál következetesen ■ végre kell hajtanunk. K, A mechanikai oktatás eredményeinek vonalán javulás mutatkozik, de hi- B ényzik még a gondolkozás tudása. Muttnyénszky és Kozmann professzorok m előadásai kiválóak. Azonban a tanulókörökben a kitünően leadott anyag I begyakorlása nem történik megfelelően. A tanársegédek ne a gépies be- I gyakorlásra törekedjenek, hanem a megoldás szellemét neveljék a halira gatéságba. Kéri Futtnyánsáky és Kozmann professzór" kartérsakat, hogy i ezt a kérdést tárgyalják át oktatószemélyzetükkel. A gondolkozni-tudás 5 és a mechanikus felkészültség gyenge, ez főleg a felsőéves professzorok megállapítása. A felsőéves tárgyak értékelését a kerettanszékek végezzék el. A hátralévő vizsgák alkalmával szem előtt kell tartanunk, hogy a matematika tudása hogyan legyen figyelembe véve a szaktárgyaknál, ^tt különbséget kell tenni a tárgy természetétől függően. Ä mechanikánál sokkal nagyobb matematikai felkészültségre van szükség, mint a szo- f rosabba vett szaktárgyaknál. A felsőéves szaktárgyiénál, ha az integrál kifogástalan megoldását nem tudja elvégezni a hallgató, még nem olyan döntő jelentőségű, /«) A k-2-
