M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1916-1924
1917. június 19. (38-48)
alaposan, elsajátítani ? Lehet-e oly egyéneket, akik mint egy kiváló német mérnök kifejezi, soha képiesen nem gondolkodtak, nemosak a grafikai kifejezésnek erre a módjára, de a mi e külső eredménynél fontosabb : megfigyelésre, a formai és térbeli elképzelésre megtanítani, ily rövid idő alatt ? szakmák bővebb pedagógiai tapasztalattal rendelkező képviselői is, nem-mel fognak e kérdésre válaszolni, mint ---- -ezt d r. König Gyula, főiskolánk egykori kitűnő mattematika tanára tette, midőn annak idején egy bizottságban a rajzórák ily összesítését oélzó indítványt^nemosak hevesen ellenezte, de annak elejtését keresztül is vitte . Pedig a középiskolából hozott rajzkészültségre hallgatóságunk túlnyomó többségénél, sem ma,: sem a jövőben számítanunk nem lehet. Legyen szabad a következő adatokat idéznem : A háború előtti években a műegyetembe lépett a gy/mnásiumbó 1 az I» éves hallgatok 64 °Jo a reáliskolából I- ^6 $ nem 6Ó - ~/0 % . Tehát átlagban véve a hallgatóságnak több mint a fele Azt hiszem és ágy is tapasztaltam, hogy még az elvont 4 A gyimnásiumbó1 belépők közül /: melyeknek fele a görög" folyamot végezte és átlagban semminemű rajztudással nem rendelkezett :/ a rajzi követelményeknek megfelelt : 25-30 % nem 70 - 75 %, a reáliskolások közül megfelelt : 30 - 40 j> csaknem 3/4 része nem volt képes egy egyszerű rajzfeladatot meg oldanm. Ezen adatok szerint a hallgatóság igen nagy százaléka, épen semmiféle, vagy igen osekély rajzkészültseggel lep a műegyetembe. Ez a helyzet sajnos a jelenben még szomorúbb képet tár elénk, a középiskolák egy része otthonukból /: hadiszükséglet miatt :/ katonai célokból kitelepíthetvén, rajztermek hijján szűkölködik, másutt pedig tanárhiány miatt a rajzoktatás teljesen x . / Követelmény : egyszerű geometriai testcsoport "vonalas fel— vázolása, az árnyék alakjának legegyszerűbb módon való jelzésével, -u.ennek, orth.Projekciókban való felvázolása.-4-
