M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1916-1924
1917. június 19. (38-48)
érvénye még fokozottabb mértékben kell, hogy fennmaradjon. Tekintsük a helyzetet időmennyiség szempontjából : már első pillanatra is szembeötlik az a körülmény, hogy az I. félév rövidebb a Il.-nál, e hátrányt növeli az is, hogy a hallgatóság az első félévben a kezdet nehézségeivel küzdve, nem végezhet oly eredményes munkát, mint a második félévben. A félévenként heti 4-4 órás elosztás mellett van : I. félévben, 11 héten 44 óra = 22 rajzóra II, 13 52 = 26 Összesen 26 héten 96 óra = 48 rajzóra. A rajzórákat egy félévre összesítve nyerünk : az I. félévben, 11 héten 88 órát = 33 rajzórát /: 3+3 + 2 óra szerint csoportosítva :/ így tehát a rajz hátrányára Írandó őracsökkenés rajzórákban : 15 órát tesz ki. Próbáljuk ezt az időt a középiskola mértékével kifejezni , hol heti két órát fordítanak a rajzra, mi 30 rajzórát /: 60 polgári órát :/ tesz ki. így a rajzból teljesen készületlen hallgatók számára a műegyetem csak annyit taníthat a rajzból, amennyit a középiskola tanít i. 1/2 év alatt. Vagy számbavéve a hallgatóság érettebb voltát és a tanitás nagyobb intenzitását, 2 év alatt, azaz a műegyetemi hallgató a szakrajzoláshoz csak __ ■ ä.7 annyi szaktudással kezd, mintha a középiskola IV. vag^ V. osztál^t_végezte_volna. Vagy ha a rendelkezésre álló 88 órát úgy osztjuk be, hogy valaki naponként 4 órában gyakorolja a rajzot,úgy 22 napot, három hetet nyerünk s méltán fel kell vetni azt a kérdést, váljon lőhetne._e_z_en__idő__alatt_ jaeinc^sak _a jra^zcü L_me 1 y __sz_ellemi _és__f izikai xx./ munka. a szellemi munka túlsúlyával, de bármely testiügyességet x./ a szabad rajzolás a III, és IV.,illetőleg a IV. és V. osztályában kezdődik. ä*'/a rajz egyszersmind kifejezési eszköz, grafikai nyelv is.-Lehet-e valamely nyelvet három hét alatt megtanulni, vagy mit lehet abból elsajátítani ?
