M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908
1905. március 11. (37-56)
Mivel a kísérletek systematikus keresztülvitele csak úgy lehetséges, ha előbb a kísérletek tárgya, czélja és menete pontosan megállapíttatik, szükségesnek tartjuk, hogy a kísérleteket, a laboratóriumi gyakorlatokat megelőzőleg előadások tartassanak, melyekben a laboratóriumi gyakorlatokat vezető tanár a kísérletek czélját, a munkafolyamatot, a használandó mérőeszközöket és azoknak alkalmazási módját ismerteti. Ezen előadások a negyedik évben volnának tartandók. Az előző években a szaktanároknak szabadságában áll az előadás anyagát a laboratóriumokban kísérletekkel bemutatni. Részletes munkaprogrammot most még nem akarunk kidolgozni, mert az függ attól, hogy a laboratórium építésére és berendezésére mennyi költséget fogunk fordíthatni és hogy addig a míg a laboratóriumi kísérletek tényleg* megkezdődhetnek, milyen egyéb feladatokat fogunk még a laboratórium munkakörébe felvenni. Mindenesetre azonban, tekintettel arra, hogy a laboratóriumokkal a szaktanárok tudományos, kísérleti kutatásait lehetővé akarjuk tenni, gondoskodnunk kell megfelelő tanári szobákról és arról, hogy a laboratórium minden héten 1—2 napon át szabad legyen, hogy ezeken a napokon a tanárok kutatásaikat és kísérleteiket zavartalanul végezhessék. Mivel a mérnöki doktorátus létesítésével valószínűvé vált, hogy többen a már végzett technikusok között a laboratóriumban akarják majd folytatni, illetve kiegészíteni tanulmányaikat, vagy ott akarják majd doktori disszer- tácziójukhoz az anyagot gyűjteni, a tanárok számára fenntartott napokon ezek a mérnökök is kísérletezhetnének, a mennyire a tanárok vizsgálatait, illetve munkálatait nem zavarják. Ez által alkalmat adunk végzett hallgatóinknak a kutatásra és önálló dolgok növelésére és megszüntetjük azt a visszás állapotot, a melyet azzal teremtettünk, hogy önálló kutatást és a gyakorlati tudományok önálló művelését, fejlesztését követeljük attól, a ki műszaki doktorságra pályázik a nélkül, hogy megadnék neki az alkalmat az ehhez szükséges kísérletek és gyakorlati vizsgálatok eszközlésére. A laboratoriummal kapcsolatosan javító műhelyt is kellene létesíteni. Ezt a műegyetem már meglévő gépműhelyével lehetne egyesíteni úgy, hogy erre külön költséget felvennünk nem szükséges. A laboratórium gépi berendezésének és felszerelésének költségeit pontosan nem határozhattuk meg, mert ezt csak a felállítandó géptypusokra a gyáraktól bekérendő ajánlatok alapján tehetnek. Approximativ számítás szerint a gép- berendezés körülbelül 420,000 koronába fog kerülni alapozás, szállítás és felállítás költségeivel együtt. A laboratórium gépháza alapterületének szélességét körülbelül 15 méterben, hosszát körülbelül 35 méterben, magasságát körülbelül 7 méterben állapítottuk meg. A gépházhoz volnának kapcsolandók a tanári szobák 4 darab á 45 m2 — egy-egy helyiség az igazgató tanár assistense és a gépszemélyzet számára á 35 m2, továbbá öltözők és mosdók a hallgatóság részére és egy külön terem (mérlegszoba) pontosabb íizikai kísérletek és mérések elvégzésére körülbelül 70 m2 alapterületi el. A gépmúzeum számára egyelőre körülbelül 200 m3 területet vettünk fel. Különösen hangsúlyozzuk azonban, hogy minden egyes tanszék számára felvett szertári helyiségek ezzel lényegesen kisebb alapterületre volnának redukálhatok. A gépház mellett volna a kazán- és generátorház, melynek szélességét körülbelül 8—10 m., hosszát 12 m., magasságát körülbelül 5 m.-nek állapítottuk meg. Mindkét épület könnyű, rácsos tetőszerkezettel volna ellátandó. Az összes szükségelt alapteriilet körülbelül 1200 m3 volna, melynek ára körülbelül 80,000 korona, úgy hogy az összes költség körülbelül 500,000 koronában volna megállapítható. Ez az összeg aránylag kicsiny, ha össze- (V