M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908
1905. március 11. (37-56)
hasonlítjuk azzal, a mit külföldi műegyetemek laboratóriumaik építésére fordítottak. Eltekintve az amerikai műegyetemek laboratóriumaitól, melyeknek mindegyike több millió koronába került, csak a németeket említjük itt: például a berlini műegyetem laboratóriuma több, mint egy millió márkára becsülhető, a drezdai laboratórium 100,000, a stuttgarti 500,000 koronába került, sőt a kis Svájcz is a zürichi műegyetem laboratóriumára 700,000 frankot áldozott eddig. Megjegyezzük, hogy úgy a szükséges berendezést, mint a helyszükségletet, a mai viszonyokat és a várható fejlődést és haladást tekintetbe véve a minimumban állapítottuk meg és úgy volna a laboratórium építendő, hogy annak kibővítése mindenkor könnyen eszközölhető legyen. Tekintettel arra, hogy műegyetemünkön, az előzőkben kifejtett okok folytán addig tökéletes gyakorlati oktatást nem adhatunk, míg ez a mérnöki laboratórium nem létesül; tekintettel továbbá azon körülményre, hogy a legtöbb külföldi műegyetem már bír ilyen laboratóriummal és mi a külföldhöz képest ez által már így is körülbelül 6—8 évvel el vagyunk maradva, égetően szükségessé vált a laboratórium felállítása. Nézetünk szerint ezt a laboratóriumot a legelső paVillonnal kellene a Lágymányoson felépíteni és a szükséges gépberendezést, ha az egész költség beszerzése nehézségekbe ütközik, fokozatosan, lassan egymás után kellene eszközölni, de lehető legrövidebb idő alatt. Hogy az a körülmény, hogy míg az új műegyetem megépül, a laboratórium a műegyetemtől nagyobb távolságra lesz, semmi nehézséget nem okoz, az bizonyos egyrészt azért, mert a hallgatók a laboratóriumi munka természeténél fogva úgy is legalább fél napot kénytelenek egyfolytában a laboratóriumban tölteni és így csak az odautazás jő, mint időveszteség számításba, másrészt azonban bizonyítja a stuttgarti műegyetem példája. A stuttgarti műegyetem mérnöki laboratóriuma a műegyetemtől ö kilométernyire van építve és ebből a körülményből még sem származott az oktatásra semmiféle hátrány. Nézetünk szerint tehát a laboratórium építését és a gépek fokozatos beszerzését a lehető legsürgősebben meg kellene kezdeni, annál is inkább, mert a gépek legnagyobb része a megrendelés után is csak hosszabb idő múlva volna szállítható a gyárak által és minden év, melyet laboratórium nélkül végzünk, csak a bár elméletben erős, de praktikusan tökéletlenül képzett gépészmérnökök számát szaporítja, a mi a mai szomorú ipari viszonyok között igen nagy aggodalmat keltő körülmény. Budapest, 1902. május hóban. Schimanek Emil s. k. Rejtő Sándor s. k. előadó. dékán mint elnök. A kiküldött bizottság az előadói javaslatot egész terjedelmében elfogadta. Budapest, 1902. évi junius hó 1. Bánki s. k., Bielek s. k. bizottsági tagok.
