M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908
1905. március 11. (37-56)
gyorsan járó löketes szivattyú, egy kisebb nyomómagasságra tervezett régibb typusú és egy nagyobb magasságokra való új rendszerű centrifugális szivattyú. A szivattyúk nagyságát a reservoir térfogatának és a hajtandó kydromótorok méretének megfelelően kell majd úgy megállapítani, hogy kombinált üzemmel több órai kísérleteket lehessen végezni. 15. A hydromótorok főbb typusait egy közös kamarába beszerelhető többféle rendszerű turbinák képeznék, melyek a vízmérésre és munkamérésre szükséges felszereléssel bírnának. N, 16. Bár a műegyetemen jelenleg hűtőberendezésekről előadások nem tartatnak, a tárgy rendkívüli fontossága megkívánja, hogy ezen a hiányon a lehető legrövidebb időn bellii, legalább nem kötelező külön előadások álta segítsünk és akkor ezen előadásokkal parallel okvetlenül kísérleteket is kellene tenni, a mely czélra egy kompresszor, kondenzátor, refrigerátor és egy jéggyártó berendezés volna szükséges. Mivel újabb időben a hideg-gőzgépekkel igen biztató eredményeket értekei, helyesnek tartanók, ha a kompresszor hajtására egy Behrend-Zimmermann- féle hideg-gőz motor (kénessav- vagy ammoniákmótor) állítatnék fel a labora tóriumban. Az egyes, a laboratóriumban elhelyezendő gépek transmissziókkal volnának csoportonként egymással kapcsolhatók, oly módon, hogy a legtöbb kom- bináczió legyen lehetséges. A transmissziót legalább egy részében a földön kellene elhelyezni, hogy könnyebben hozzáférhető legyen és a csapágyak, valamint a kapcsolásra használt oldható súrlódási és fogastengelykötések is a kísérleti objektumokat kiegészítsék. A transmissziót esetleg több szakaszra kellene osztani, mely szakaszok közül egyesek nagyobb fordulatszámmal járhatnának. A transmisszió egy részét úgy kellene alakítani, hogy azon, különböző oldható tengelykötéseket, egyéb fontosabb transmisszió-felszerelési alkatrészeket lehessen kipróbálni. A műhelyben egy elektromos futó és egy egyszerű szerkezetű hydrau- likus forgó darú volna felállítandó, melyek közül az előbbinek hordképessége a beállítandó gépek legsúlyosabb alkatrészeinek megfelelően körülbelül 12 tonnára volna felvehető. Ezenkívül egy-két kézi hajtású kisebb darú és több csigasor volna alkalmazandó. A laboratóriumban felállítandó, illetve mérési és kísérleti czélokra beszerzendő mérőeszközöket és kísérleti felszereléseket itt nem akarjuk részletesen felsorolni. Többféle szerkezetű fékek, dynamométerek, indikátorok, fordulatszámlálók, vízmérők, manométerek, thermo- és pyrométerek, gázanalizáló készülékek, kaloriméterek, mérlegek stb. volnának beszerzendők. A mi a munka-programmot illeti, a melyet a hallgatók laboratóriumi működésére nézve meg kellene állapítani, czélszerünek tartanók, ha a hallgatók kisebb csoportokban (15—20 ember) vennének részt a laboratóriumi gyakorlatokban, hetenként egy teljes, vagy két félnapon át. Mivel egyszerre több gépcsoporttal lehetne kísérleteket és méréseket tenni, egy-egy kísérlethez 3—5 ember volna beosztható. A felügyeletet a laboratóriumot vezető tanár, az assistensek és a kezelő személyzet gyakorolná. A laboratórium igazgatását ugyanis, tekintettel arra, hogy több tanszéknek anyaga egy laboratóriumban van összefoglva, egy tanárra kellene ruházni. Az assistensek, a kik eddig az egyes gépszerkezettani tanszékekhez vannak beosztva, a laboratóriumi munkálatok vezetésében szintén segédkeznének, oly értelemben, hogy akkor, midőn a hallgatók azon tárgy keretén belül végeznek kísérleteket, melyhez az illető assistens be van osztva, a kísérleteknél az assistens is tanácsoló és útbaigazító tevékenységet fejt ki. _ _____
