M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942
1940/41. tanév I. félév - Második rész - Az 1940/41. tanévben tartandó előadások
126 ciálhányados, határozott és határozatlan integrál. Taylor-tétel. Differenciálegyenletek a kémiai kinetika köréből. Görbementi integrál. Általánosított quadratura. — Dr. Stachó Tibor ny. r. tanár. Ábrázoló geometria. (I. éves mérnök-, építészmérnök- és gépészmérnökhallgatók számára. Az L félévben heti 4 óra előadás és 4 óra szerkesztés;^ a II. félévben mérnököknek heti 2 óra, építészmérnököknek 4 óra, gépészmérnököknek 3 óra előadás és mindhárom osztály számára heti 4 óra szerkesztés. Ortogonális parallel-projekció két képsíkon. Térelemekre vonatkozó helyzetgeometriai és metrikus feladatok megoldása. Síklapú testek ábrázolása és áthatása. Ortogonális és klinogonális axonometria. Görbe vonalak és felületek ábrázolása. Külön az építészmérnökök számára centrális és kótás projekció elemei és árnyékszerkesztések. Külön a gépész- mérnökök számára cikloisok, a csavarvonal és a torzcsavarfelületek. — Dr. Romsauer Lajos ny. r. tanár. Ábrázoló geometriai kiegészítő fejezetek. (Mérnökök számára, nem kötelező előadás.) A II. félévben heti 2 óra előadás. — Dr. Romsauer Lajos ny. r. tanár. Fejezetek az algebrából. I. és II félév, heti 2 óra előadás. — Bauer Mihály c. ny. rk. tanár és magántanár. Gráf elmélet. Az I. félévben heti 2 óra előadás. — Dr. König Dénes c. ny. rk. tanár. Differenciaszámítás. Heti 2 óra előadás, később megállapítandó helyen és időben. — Dr. Szűcs Adolf c. ny. rk. tanár. Vektoranalizis. A II. félévben heti 2 óra előadás. — Dr. Szűcs Adolf c. ny. rk. tanár. Projektív geometria - (Mérnök-, építészmérnök- és gépészmérnök-hallgatók számára.) Az I. és II. félévben heti 2 óra előadás. — Dr. Szmo- dits Hildegárd magántanár. B) Fizika, kémia, természettudományok. Kísérleti fizika. (II. éves mérnök-hallgatók számára.) Heti 2 óra mérési gyakorlat. — Dr. Pogány Béla ny. r. tanár. Fizika. (II. éves gépészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Analízis és geometria I. f.) A III. félévben heti 4 óra előadás és 2 óra gyakorlat, a IV. félévben heti 4 óra előadás. Mágneses jelenségek. Elektrosztatikai potenciál. Sűrítők. Szigetelők. Biot—Savart törvénye. Mérőműszerek. Ohm és Joule törvénye.^ Mágneses indukció. Mágneses tér. Kölcsönös és önindukció. Váltóáramú áramkörök. Elektrolízis. Radioaktivitás. Az anyag szerkezete. Folyadékok mechanikája. Belső súrlódás. Felületi feszültség. Gázok. Diffúzió. Hőtan. Hőközlés, hőtágulás. A hő mechanikai egyenértéke. Ideális gáz. Izotermikus és adiabatikus állapotváltozások. Carnot-körfolyam. Teliett gőz Párolgás, forrás, lecsapódás. Higrometria. Rezgési jelenségek és hullámok. Interferencia. Doppler-jelenség. Rezonancia. Diszperzió. Akusztikus jelenségek. Húrok, sípok és lemezek rezgései. Hangerősség. Geometriai fénytan. Törés, visszaverődés. Prizma és lencse. Fotometria. Távcső, mikroszkóp. Fizikai fénytan. Fényhullámok. Optikai rácsok. Sarkított fény. Spektroszkópia. A sugárzás törvényei. Röntgen-spektroszkópia. — Dr. Pogány Béla ny. r. tanár. Fizikai mérések. (III. és III. éves gépészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizika.) Az egyes csoportoknak a IV. félévben és az V. félévben heti 2 órában kísérleti gyakorlat a fizikai laboratóriumban. — Dr. Pogány Béla ny. r. tanár.
