M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942
1940/41. tanév I. félév - Második rész - Az 1940/41. tanévben tartandó előadások
127 Kísérleti fizika. (I. éves vegyészmérnök-hallgatók számára.) A Ili. félévben heti 6 óra előadás. Mozgástan. Newton axiómái. Gravitáció. Kepler törvényei. Munka és energia, az eleven erő tétele. Merev testek. Impulzus tétel. Rezgések összetétele. A hangtan elemei. Elektromos töltés, feszültség, kapacitás. Mágnes- ség alapjelenségei. Villamos áram és hatásai. Biot—Savart-törvény. Elektromágnesség. Galvanométerek. Indukció, transzformátor. Dinamóelektromos elv. Váltakozóáram törvényei. Katódsugarak, röntgensugarak. Hőelektromos emisszió, elektroncső. Elektromos hullámok. Fénysebesség mérése. Visszaverődés, fénytörés. Gömbtükör, lencse, prizma. Optikai műszerek. Interferencia, hullámelmélet, Huygens-elv. Optikai rácsok; ibolyántúli és vörösöntúli sugarak. A hősugárzás törvényei: Planck kvantum- elmélete. Radioaktivitás. Az atom- és molekulaszerkezet alapjai. Hőmérés, kalorimetria. Mechanikai hőegyenérték. — Dr. Náray-Szabó István ny. rk. tanár. Kémiai fizika. (II. éves vegyészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Kísérleti fizika és Matematika.) A III. félévben heti 6 óra előadás és 4 óra gyakorlat, a IV. félévben heti 10 óra gyakorlat. Az anyag és energia megmaradásának elve; összefüggésük a relativitás elve szerint. Ideális gázok. Megfordítható folyamatok, izoterm és adiabatikus változások. Kinetikus gázelmélet és kísérleti bizonyítékai. Reális gázok, Van der Waals egyenlete. Folyadékok. Szilárd testek szerkezete, fajhője. Halmazállapot-változások. Kirchhoff-szabály, Hess tétele. A termodinamika II. főtételé: Carnot-köríolyamat, entrópia, ennek statisztikai értelmezése. Szabad energia, Gibbs—Helmholtz-egyenlet. Fázistörvény. Clapeyron-egyenlet. Híg oldatok, ozmotikus jelenségek. Kémiai egyensúly, Van’í Hoff egyenlete. Kémiai affinitás. Reakciósebesség különböző rendű és heterogén reakcióknál. Láncreakciók. Katalízis. Fotokémia. Kolloidok. A Nernst—Planck-tétel és alkalmazása. — Dr. Náray-Szabó István ny. rk. tanár. Atomfizika. (III. és IV. éves mérnök-, gépészmérnök- és vegyészmérnök-hallgatók számára.) Heti 3 óra előadás. — Dr. Bay Zoltán ny. r. tanár. Kémia. (I. féléves mérnök- és gépészmérnök-hallgatók számára.) Heti 6 óra előadás. A kémia alaptörvényei. Termokémiai alapfogalmak. Gyök, egyen- érték, vegyérték. Oldatok. Disszociáció. Sav, bázis, só. Geokémia. A fontosabb savképző elemek és vegyületeik. A fontosabb fémek és vegyüle- teik. Ritkábban előforduló fémek. Gáztörvények. Kinetikai gázelmélet; Ozmózisos nyomás. Szerves vegyületek rövid áttekintése. — Dr. Plank Jenő c. ny. rk. és helyettes tanár. A kémia elemei. (k féléves építészmérnök-hallgatók számára.) Heti 3 óra előadás. A legfontosabb kémiai alaptörvények ismertetése __ és igazolása. A kémiai átalakulások feltételei és módjai. A vegyülés törvényei. A vegyület- fajták jellemzése. A legfontosabb elemeknek és vegyületeiknek sajátságai, előállításuk és alkalmazásuk. — Dr. Plank Jenő c. ny. rk. és helyettes tanár. Kémia I. f. (I. féléves vegyészmérnök-hallg. számára.) Heti 6 óra előadás. A) Általános kémia. Bevezetés. A természettudományokról általában. Fizikai alapfogalmak. Kémiai műveletek. A kémia fejlődéstörténete. A testekről általában. Egyszerű (elem) és összetett testek (keverék, elegy, vegyület). A vegyülés törvényei, a) Súlyarány-törvények; b) atomelmélet (atomsúlyok ellenőrzése); c) molekulárkinetikus elmélet. Stöchiometria, vegyérték, egyenérték. A kémiai értelemben vett egységes anyag, a) Az elemek periódusos rendszere; b) a vegyületek: sav, bázis só. Az oldatok, a) A hígított oldatok törvényei. Molekulasúly-meghatározások. Ionelmélet.
