Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós
a Ch épületben ravatalozták fel. Sírja a budapesti Kerepesi temetőben található. Czigler számos műszaki témájú cikket írt. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének alapítója (1897) és első elnöke, az Iparművészeti Társulatnak alelnöke volt, emellett építészeti felügyelő is a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége megbízásából. Tagja volt továbbá a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és számtalan szakbizottság munkájában vett részt. Ferenc József császár 1881-ben kitüntette a harmadosztályú Vaskorona-renddel. Ybl Miklós halála után, 1891-ben Cziglert választotta elnökévé a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet műépítési szakosztálya. 1894 és 1900 között ő töltötte be a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöki tisztét. Ezt követően az Egylet tiszteletbeli tagjává választották. Czigler a Mérnök Egylet cement-bizottságát is elnökölte. Tagja volt az Országos Képzőművészeti Tanácsnak és a Műemlékek Országos f. Bizottságának. Az Epito Ipar című folyóirat egyik megalapítója, 1895-től az Országos Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke volt, s még ugyanabban az évben a Magyar “ CD Művészeti Társaság elnökhelyettese is ő lett. -Czigler Győző 1887-től egészen haláláig tanított a Műegyetemen. Az 1890—91 -es tanévben ő volt a Mérnöki Osztály dékánja. Kabdebó Gyulával közösen könyvet írt Az építőművészet története (1903) címmel. Lyka Károly így írt róla méltatásában: „Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el." Hauszmann Alajos pedig e szavakkal méltatta pályatársát temetésén: „Tanszékéről azonban a klasszikus építészet törvényeit a maguk eredeti tisztaságukban hirdette és szorgosan ügyelt arra, hogy az ifjú nemzedék a görög és római építészet szabályait vésse emlékezetébe, hogy ez képezze ismeretének alapját, ízlésének irányítóját és hogy ez legyen az a szikla-talaj, amelyen tovább építve boldogulását találja." Czigler Győző meghatározó módon a neoreneszánsz alapokon nyugvó eklektikát művelte, jóllehet kísérletezett a középkori stílusokkal is: Verebély (ma Vráble, Szlovákia) temploma esetében például a romanikával, a munkácsi (ma: Ukrajna) templom tervezésekor pedig a gótikával. A századforduló szigorú építészeti historizálásának mestere volt. Halála után a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet róla elnevezett emlékérmet alapított. Az arcképével ellátott medált minden évben az az építész-szakosztályi tag kapta meg, aki a legkiválóbb előadást tartotta a mű- és középítési szakosztályok gyűlésein. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZANATÓRIUM,BUDAPEST, XII. KÉR., PIHENŐ ÚT 1., 190 1 QUEEN ELIZABETH SANATORIUM, BUDAPEST, DISTRICT XII, PIHENŐ ROAD N 0. 1 , 1901
