Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Műegyetem története - The History of the University of Technology GY. Balogh Ágnes
II 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar kivált a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetéből, és Építőipari Műszaki Egyetem néven önállóan folytatta működését - ugyanazokban a közös épületekben, 1955-ben Szolnokon megszüntették a Közlekedési Műszaki Egyetemet, így a közlekedési üzemmérnökök képzése átkerült az Építőipari Műszaki Egyetem újonnan felállított harmadik fakultásához, a Közlekedési Üzemmérnöki Karhoz. Ez indokolta, hogy az Építőipari Műszaki Egyetem nevét 1957-ben Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre (ÉKME) változtassák. Az 1950-es évek elejére a nappali, esti és levelező hallgatók együttes létszáma meghaladta a 10.000 főt. 1949 és 1951 között 23 új tanszék jött létre. 1956-tól a képzési időt a korábbi 4 évről 5-re emelték. A jelentős létszámnövekedés újabb épületeket igényelt, így rövidesen felépült egy új, korszerű egyetemi város. Elsőként a Fizika épület udvarán hozták létre a földszintes Atomfizika épületet, melyet 1950-ben adtak át. Ezt követően megkezdődött a Bertalan Lajos utcától délre, a Petőfi hídig terjedő, korábban ingoványos rész beépítése. Ezek a területek már Czigler és Hauszmann korábbi rajzain is mint „a Műegyetem részére fenntartott telkek" szerepeltek, ám ekkor még csak az Aerodinamikai Tanszék és Laboratórium, valamint a MAFC sportpályái működtek itt. 1949-ben kezdődött el az üres telekrész nagyszabású beépítése. Id. Janáky István és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült fel 1949-1950-ben a Stoczek utcai épület, majd Kleineisel János tervei szerint 1951 és 1952 között a Hadmérnöki Kari (H) épület, a Gépgyártás-technológiai laboratórium (G) és az ún. Tanszéki (T) épület. A Rajztermi (R) épület Rimanóczy Gyula tervei szerint 1952 és 1955 között valósult meg. A H, T és R épületek a korszak szocialista-realista (szocreál) stílusának jellegzetes képviselői. 1954 és 1961 között épült fel a Villamos kari épület és laboratórium [V1 ] Pretsch János tervei szerint. A szervezetileg különvált Építőipari Műszaki Egyetem létesítményeit a Petőfi híd déli oldalára tervezték, megvalósításuk azonban elmaradt. A II. világháború utáni korszak egyetemi építkezéseinek második termékeny időszaka az 1960-as évekre esett. 1962-1963-ban a rajztermi hiányok enyhítésére - 40 tanulóköri helyiség kialakításával - beépítették a H, T, Kés R épületek tetőtereit. 1961 és 1964 között felépült a Duna-parti (D) épület és csarnoki szárnya (Des), majd 1963-1966 között az E épület. Mindkettőt Kisdi Pál és Perczel Dénes tervezte. 1963 nyarán ideiglenes jelleggel három barakképületet létesítettek a Központi épület udvari részén a korábbi röplabdapályák AZ 1 942- ES TÁMADÁSBAN MEGSÉRÜLT KÖZPONTI ÉPÜLET DÉLI S AR 0 K R IZ ALI T J A THE CENTRAL BUILDING'S SOUTHERN CORNER PROJECTION DAMAGED IN AN ATTACK IN 1942
