Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A lágymányosi telek története - The History of the Site in Lágymányos GY. Balogh Ágnes

1896-ban, röviddel a millenniumi kiállítás után, nyílt meg a területen Somossy Károly vállalkozó keleties hangulatú épületekkel, hidakkal tarkított, „Konstantinápoly Budapesten" nevű mulatónegyede. Az ideiglenes építmények, közöttük a bazár, illetve az Aja Szófia dzsámi másolatának felépítéséhez nagyobb tereprendezési munkálatokra, a terület részleges feltöltésére volt szükség. Itt, a főváros egyik legnagyobb vigalmi negyedében különböző látványosságok - színi előadások, hajócsaták, tűzijáték, stb. - várták a látogatókat. A vállalkozás azonban fél év után csődbe ment: az esős, szúnyogos időszak és a kellő érdeklődés hiánya miatt az üzemeltető komoly anyagi veszteségeket könyvelt el.

A Lágymányos szabályozási terve legnagyobb mértékben 1899-ben módosult, amikor is határozat született a Műegyetem odatelepítéséről. A terület részben a fővárosé, részben pedig magántulajdon volt. A fővárosi részt a Közoktatási Minisztérium négyszögölenként 60 koronás kedvezményes áron vásárolta meg. A magántulajdonú telkek tulajdonosainak többségével létrejött az adásvételi egyezség. A három tulajdonos ellen, akik nem fogadták el a Minisztérium vételi ajánlatát, kisajátítási pert indítottak.

A Műegyetem részint a kisajátított telkekre, részint a földdel fokozatosan feltöltött vízterületre épült. Az egyetem idetelepítése kedvezően hatott a környék fejlődésére: megindultak a magánépítkezések is, így rövid idő alatt egész városrész nőtt ki körülötte. A régi „parti földutat" az egyetem előtti szakaszon kétszintes rakparttá építették ki, melynek 1909. május 18-a óta Műegyetem rakpart a neve.

LÁTKÉP A GELLÉRT-HEGYRŐL, 1911

AN ARCHIVE PHOTOGRAPH FROM GELLÉRT HILL, 1911