Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
HAUSZMANN Alajos élete és munkássága - The Life and CEuvre of Alajos HAUSZMANN Kalmár Miklós - Kiss Zsuzsanna Emília
Az építtetővel kialakult személyes kapcsolatának köszönhetően 1885-ben Hauszmann Alajost bízták meg Batthyány Géza polgárdi kastélyának megtervezésével is. 1876-ban pályázatot írtak ki egy 300 ágyas budapesti közkórház tervezésére. A megadott három lehetséges helyszín közül a kórház végül az Üllői úton, a Nagyvárad térnél épült meg 1880-ban István (ma: Szent István) Kórház néven. Miután megnyerte a pályázatot, Hauszmann Berlinben, Drezdában és Hamburgban tanulmányozta a pavilonrendszerű kórházakat. Végül egy berlini változatot választott a pesti István kórház előképéül. Az építész ekkoralapozta meg későbbi kórházépítő ismereteit. A kor követelményeinek megfelelő funkcionális belső elrendezést hagyományosan historizáló stílusú külsővel kellett összeegyeztetnie. Ekkoriban terjedt el - főleg az állami építkezésekre jellemzően - a látszó, nyerstégla homlokzat alkalmazása. Az újonnan divatba jött téglaarchitektúra praktikus, olcsó, és egyben időtálló felületet kínált. A Steindl Imre által a Műegyetem céljaira tervezett Múzeum körúti épület (1881-1883) hamarosan szűkösnek bizonyult, ezért Hauszmannt megbízták az építészek számára szolgáló új pavilon megtervezésével. Ez a bővítés egy kétemeletes pavilon lett az Eszterházy (ma: Puskin) utca 3. szám alatt. A nyers vörös tégla, terrakotta és a fehér vakolat együttes alkalmazása rendkívül karakteres homlokzatot eredményezett. 1882 és 1884 között létesült a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza (a mai Sportkórház). Az 1881 -ben egységesült magyar Vöröskereszt-mozgalom épületei a hadikórházak igényeinek megfelelően alakultak. A pavilonos elrendezés az akkori korszerű kórházfelfogást tükrözte. Hauszmann iskolaépítő gyakorlatát bővítette és sikereit fokozta a Markó utcai (Pesti) reáliskola (1883-1884) és a Budapesti Tanárképző Intézet (1884). A komoly megjelenésű, egykori reneszánsz palotákat idéző épületek tervezése az eklektikus külső mögé rejtett funkcióval már-már rutinfeladatot jelentett az építész számára. A Soproni Felső Leányiskola (1884-1886) - mely a meglévő tanítóképző kiegészítéseként épült fel - a pesti főreáliskola egyszerűbb változatának tekinthető. Az 1880-as évek városi bérház- és palotaépítészetét gazdagította a gróf MARKÓ UTCAI FŐREÁLISKOLA, BUDAPEST, V. KÉR., MARKÓ UTCA 1 8-20, 1 883-1 884 MARKÓ STREET MAJOR MODERN SCHOOL, BUDAPEST, DISTRICT V, MARKÓ STREET NOS. 1 8-20, 1 883-1 884 25 1 2
