Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

Az egyetem kert és a kerítés - The University Garden and the Fence Zsembery Ákos

AZ EGYETEMKERT ÉS A KERÍTÉS

A Műegyetem történeti Campusának mai parkja és kerítése méltó keretet adnak az értékes épületegyüttesnek. Az egyetem kertje hivatalosan 1909. november 14-én készült el. Terveit Pecz Ármin műkertész - Pecz Samu öccse - készítette, aki a Fővárosi Állat- és Növénykert parkjait is tervezte. Az 1906-os engedélyezési tervek helyszínrajzán és Hauszmann 1909-ben kiadott, a Műegyetem új épületeiről szóló könyvében a zöldfelületek kialakítása némileg eltér egymástól. Az átadást követő fotók pedig azt mutatják, hogy az utóbbiban ábrázolt állapot sem egészen felelt meg az akkori valóságnak.

A kert eredeti állapothoz közeli elrendezése az 1930-as években készült légi felvételeken tanulmányozható. A Campus kertjének fő közlekedési útvonalait eredetileg hét darab nagykapu tárta fel a kerítésen, s ezek szervezték a növényekkel beültetett szigetszerű zöldfelületek közötti főbb utakat, tengelyeket is. Nagyobb, összefüggő aszfaltozott felület mindössze a Campus déli oldalán, az MM-MG, az MT, a Kazánház és az L épületek között volt.

Pecz Ármin jól elkülönítve kezelte a Ch és az F épületek körüli zöldfelületet. A Központi épület és a Könyvtár körül a szabálytalan telekhatárok ellenére a szimmetrikus elrendezés dominál. A déli oldalon található épületek területét egy, a Könyvtártól délnyugati irányban feltárt és a délnyugati telekhatárral párhuzamosan a Géplaboratóriumig futó hosszú út választja le. A zöldfelületek kialakítását ezen belül az épületek bejárati tengelyei szervezik. Az eredeti neobarokk kertből néhány tájépítészeti elemen túl több fa is megőrződött mindmáig (például a déli bejárat előtti néhány tölgy).

A Sóhajok Hídja alatt is átfutó észak-déli úttengely végénél - egy pergolával övezett díszmedence részeként - szökőkutat helyeztek el. 1927-ben a Könyvtár északi oldalára a Műegyetem I. világháborús hősi halottainak emléket állító 3 m magas bronzszobor, Bory Jenő szobrászművész alkotása került, melyet október 20-án József főherceg avatott fel. A szobrot 1948-ban eltávolították, anyagát pedig - más szobrokéval együtt - felhasználták a Sztálin-szobor elkészítéséhez. A helyére - a Campus kertjének déli részéből - a kővázát mintázó szökőkutat telepítették át.

2 1 7

co

<