Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

Az európai egyetemek története - The History of European Universities Kalmár Miklós

és raktárak, a magasföldszinten az adminisztráció és egyéb kiszolgáló helyiségek, az első emeleten a fő teremsor, a második emeleten tantermek kaptak helyet. Nagy és tágas helyiségeket alakítottak ki. A hagyományos palotatípus nemcsak az alaprajzban, hanem a homlokzatalakításban is éreztette hatását. A korszak uralkodó stílusa a neoreneszánsz maradt, részben a kialakuló eklektikus stílusirányzat, részben az egyetem és a szellemi megújulás jelképes kapcsolata miatt. A német nyelvterület egyetemi épületei, minden historizálás ellenére, az állam hatalmát, nagyságát és erejét szimbolizálták. Az angliai példák inkább a romantikus építészeti vonalat képviselték és ily módon a középkori egyetemek jogfolytonosságát hirdették. A XIX-XX. század fordulójára szinte mindenütt létrejöttek az úgynevezett ..vöröstéglás" egyetemek. A tégla teljes homlokzaton való alkalmazása a középkori északnémet városok és az atlanti partvidék téglaépületeire vezethető vissza. A XIX. század során az eklektika gyakrabban használta a téglafelületet foltszerűen, díszítő célzattal. A tégla mint a természetes hatású és praktikus homlokzatképzés anyaga a XX. század elejére került az érdeklődés középpontjába. Az angliai századforduló építészete az Arts and Crafts mozgalom, a John Ruskin-i hagyományok után többször megújulva fordult a középkori eszmékhez és a praktikum racionális anyagszerűségéhez. A látszó téglahomlokzat alkalmazásának másik oka az volt, hogy

az egyetemek jellemzően központi irányítású beruházásokként jöttek létre. Az egyszeri magasabb építési költségek ellenére sok esetben a kisebb karbantartási igényű téglafelületeket részesítették előnyben. A lenyűgöző mértékű városiasodás megannyi középületet igényelt - az egyetemektől kezdve a kórházakon át az ipari létesítményekig -, s ezek igen gyakran téglahomlokzattal épültek. A XIX. századtól mind jelentősebb szerephez jutó Amerikai Egyesült Államokban sorra alapították az új egyetemeket, melyek kialakításukat tekintve utaltak ugyan az európai történelmi hagyományokra és stílusokra, ám a tőkekoncentrációnak és a szinte korlátlan beépítési szabadságnak köszönhetően nagyvonalú és szabadon komponált épületegyüttesekként jöttek létre. Az amerikai campusok építészeti eredményei Európára is visszaható, sajátos beépítési formát teremtettek. Ezek az összefüggő beépítésű egyetemi épületegyüttesek főleg az új beruházások keretében valósulhattak meg.

Míg az amerikai campusok szabadabb stílusfelfogásban, laza beépítéssel születtek, addig az európai példák a szűkösebb, városias környezetben a stílustiszta, neoreneszánsz palotatípust részesítették előnyben. A különböző

A KOLOZSVÁRI FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETÉNEK ALAPRAJZA ÉS METSZETE, MEIXNER KÁROLY ÉS ALPÁR IGNÁC, 1892- 1 903

GROUND FLOOR PLAN AND SECTION, FRANZ JOSEPH UNIVERSITY,

KOLOZSVÁR. KÁROLY MEIXNER AND IGNÁC ALPÁR, 1 892- 1 903