Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. február 12., 2. rektori tanácsülés
2 áprilisban szeretnénk jóváhagyásra az Egyetemi Tanács elé terjeszteni. ad 2. ALAPSZAKOK - HATÁRTERÜLETI SZAKOK Az elmúlt évek tapasztalatai a túlzott specializáció hátrányait mutatták, ezért az egyes szakterületeken egységes, konvertibilis diploma kiadását határoztuk el - "szakirányú" oktatással biztositva a hallgatók érdeklődésének és képességeinek megfelelő mélyebb ismereteket. Az elfogadott "alapszakok" hagyományainknak, a nemzetközi feltételeknek megfelelőek. A határterületi szakok közül a műszaki informatika /"informatikus mérnök"/ és a műszaki fizika /"mérnök-fizikus"/ oktatásban jelentős előrelépés történt az elmúlt évben. A mérnök-fizikus képzés 1991. szeptemberében indul meg, a részletes tanterv, tematika és tantárgy-programok most készülnek. Az informatikus-mérnök képzés a Villamosmérnöki Karon már beindult, most uj, önálló tanterv készítésén dolgoznak. A biológus mérnök képzés jelenlegi koncepciója szerint az változatlanul szakirányként a vegyészmérnöki alapképzésre épül. A földmérő mérnök képzés - mint határterületi szak - még nem alakult ki véglegesen, de várhatóan a biomérnök képzéshez hasonlóan szakirányként valósul meg. ad 3.1.A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI TENDENCIÁIHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS A hazai és nemzetközi helyzet alakulása az előző időszakoknál nagyobb lehetőséget ad, de ugyanakkor jobban meg is követeli egyetemünktől a nemzetközi és különösen az európai felsőoktatáshoz való kapcsolódásunkat. Az elfogadott "ALAPELVEK" is ezt tekintik munkánk egyik sarokpontjának, és megújulásunkban messzemenően figyelembe kell vennünk a külföldi oktatási módszereket, tapasztalatokat. Ma már egészen közel vagyunk az Európai közösség 1992-re hirdetett egységesítéséhez, és igy még tisztábban látható, hogy az "euromérnök" vagy az egységes európai mérnökképzés nem értelmezhető valamilyen uniformizált, leegyszerüsitett módon ■ az egyes országokban, sőt az azokon belüli különböző oktatási
