Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1988. december 12., 5. rektori tanácsülés
6 szerzői dijat. Ez az árbevételnek kb. 42 %-a. Kész szoftver értékesítésénél jobb a helyzet, itt jelenleg is az árbevétel 55 %-át tudjuk szerzői dijként kifizetni és ez még a továbbiakban néhány százalékkal növelhető. Mindebből az következik, hogy az egyéni érdekek követését adminisztrativ utón korlátozni kell/tilalom és feltételek bevezetése utján, vagy le kell mondanunk, véleményünk szerint az egyetemet jogosan megillető bevételekről. Megjegyzem, hogy nem lenne megoldás az sem, ha az alkotói tevékenységet munkaviszonyba tartozó feladatnak tekintenénk, mert akkor a szerzői jogdij a jelenlegiről /árbevétel max. 55 %-а/ az árbevétel max. 30 %-ára csökkenne és nem élvezne személyi jövedelemadó kedvezményt. Jó megoldás tehát egyelőre nincs és bár az előterjesztés elkészítéséhez felhasználtuk a karoktól, illetve szervezeti egységektől bekért véleményeket is, azonban azok sem tartalmaztak általánosan elfogadható javaslatot. B. Különálló problémakört képeznek a nappali okleveles és üzemmérnök hallgatók, ideszámítva a tőkés térítéses képzésben résztvevőket is. A szerzői jogi törvény e tekintetben semmilyen iránymutatást nem ad. Álláspontunk szerint az egyetemnek jogot kell formálnia a tanulmányi folyamatban készített, önálló labor, TDK dolgozatok, diplomamunkák, szakdolgozatok, stb. feletti rendelkezési jogra. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szükségesnek tartjuk az egyetemi érdekek védelmének tudatos biztosítását. Ennek arra is ki kell terjednie, hogy a dolgozatok tartalmának részben, vagy egészben a hallgató által történő értékesítéséhez, vagy publikálásához az illetékes szervezeti egység előzetes hozzájárulása legyen szükséges. Ez a korlátozás a tanszék szerződéses vagy más kutatási feladataiba való bekapcsolódás során megismert eredmények értékesítésére,vagy publikálásé-
