Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1988. december 12., 5. rektori tanácsülés

7 ra is vonatkozik. C. Még egy potenciális szerzői csoport van, akiknek az alkotá­sai, valamint jogai és kötelezettségei szintén nem rende­zettek. Ide tartoznak az esti okleveles és üzemmérnök hall­gatók, a nappali szakmérnök hallgatók, az aspiránsok, a korábban végzett szakmérnök hallgatók, és egyéb céltanfolya­­mok hallgatói. Erre a csoportra az jellemző,hogy körükben még fontosabb lenne az egyetem érdekeinek biztositása. Ez abból fakad, hogy a csoport tagjai valahol munkaviszony­ban állnak és különös érdekük fűződhet ahhoz, hogy - esetleg nem is tudva az információ védett voltáról - munkahelyükön felhasználjanak egy jó megoldást. Abból viszont, hogy munkaviszonyban állnak szerzői jogi tör­vény szerint az a következtetés származik, hogy diplomamunká­juk, szakdolgozatuk stb. felett nem az egyetem hanem munkál­tatójuk rendelkezik. A jogok és kötelezettségek rendezése érdekében, itt is szük­ség van a nappali hallgatók tárgyalása során emlitett kikö­tésekre, de az esti hallgatók esetében a munkáltatójuknak is le kell mondania a tanulmányi folyamatban keletkező hallgatói munkák feletti rendelkezési jogról az egyetem javára. Természetesen mindkét hallgatói csoportra vonatkozóan elisme­ri az egyetem a díjfizetési kötelezettségét, ha a jogvédelem alá eső munkára harmadik személynek felhasználási engedélyt ad. Ezeket a felhasználási szerződéseket a szerzői jog munka­­viszonyban létrehozott alkotásokra vonatkozó szabályai szerint kezeljük. Összefoglalva a meglehetősen ellentmondásos helyzetet az aláb­bi megállapitásokat tesszük. 1. A szerzői jogi törvény hiányos és elnagyolt szabályai miatt az egyetemre vonatkozó néhány fontos kérdésben saját felfo­gásuk szerint kell eljárniuk. Ж

Next

/
Thumbnails
Contents