Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1987. június 15., 8. rektori tanácsülés
Ajánlások a tudományos fokozattal rendelkező nem vezető oktatók nagyobb megbecsülési lehetőségeire A Rektori Tanács 1986. június 16-i ülésén megtárgyalta az adjunktusok és tanársegédek helyzetét. Az anyag elemző része megállapította: "A tudományos fokozatok megszerzése terén az elmúlt öt évben mind a kandidátusi, mind az egyetemi doktori fokozat megszerzésére nagy erőfeszítések történtek. A tanársegédeknél e vonatkozásban érdemi változás nem történt, mert ha egy tanársegéd a követelményeket teljesiti, minden különösebb akadály nélkül ma is adjunktussá léptethető elő. Ez már nem mondható el az adjunktusokról. 1984-ben az egyetemen 59 adjunktusnak volt kandidátusi fokozata, s ez érzékelteti az adminisztratív visszafogást. Közülük sokan szigorú mérce szerint is teljesitik a docensi követelményeket, de nem kerülhet sor előléptetésükre." Az erkölcsi megbecsülés hiányával kapcsolatban az anyag megállapította: "Az előrejutás lefékezése, a teljesitmények honorálásának elmaradása az egyik legnagyobb probléma ... Ez fékezhetően hat a fiatalokra is, nem látnak perspektívát, korábban szilárd értékek lazulnak fel, s egyre inkább csak a megélhetésükkel törődnek. Csökken az erkölcsi hajtóerő, s ez az oktató-nevelő munkáira is visszahat. A követelményrendszer bürokratizálódik, tartalmilag kiürül. Mivel a teljesítmények állami elismerése bizonytalan, felerősödnek privatizálódási törekvések, az egyetem belső kohéziója csökken, s ezzel együtt az egyetemi irányítás lehetőségei is beszűkülnek. 1987 januárjában 84 kandidátusi fokozattal rendelkező adjunktus dolgozott az egyetemen. Számuk - ahogyan a Mellékletben látható - az elmúlt öt év alatt 2,5-szeresére nőtt. A jelenlegi kari eloszlás azt mutatja, hogy már 3-4 karon jelentős a létszámuk, s az ebből adódó feszültség nem egyetlen kar sajátossága. A számok még nem tükrözik, de a megke
