Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1987. június 15., 8. rektori tanácsülés
2 seredett hangulat ismeretében várható, hogy ez a növekedés megáll. Egyre kevesebb tehetséges fiatal látja értelmét a fokozat megszerzésének, s idejét, energiáját más területen hasznosítja. Ahhoz, hogy az oktatáshoz nélkülözhetetlen tudományos munka fokozására ösztönözzük az oktatókat, a tudományos teljesítményeket erkölcsileg és anyagilag jobban el kell ismerni. Az egyetem növekvő feladatainak, a távlati céljaiban megfogalmazottaknak akkor tud megfelelni, ha nem csupán követelményeket támaszt, hanem a teljesítést megfelelő módon honorálja is. Az elmúlt években megbomlott az e téren korábban kialakult, s a fejlődéshez nélkülözhetetlen egyensúly, azaz a teljesitmények megkövetelése és annak elismerése között. Már majdnem egy évtizede adminisztrativ visszafogással él a minisztérium. Az egyetem kádermunkájában tapasztalható értékzavarok megszüntetése napjainkban különösen fontos feladat. Az országosan kibontakozó generációváltással az egyetemünkön is meg kell birkózni, /lásd Melléklet/ A jelen helyzetben ezért a biztos perspektíva, a szakmai, oktatói előbbrejutás követelményei és a teljesítés elismerése terén nem engedhetők meg zavarok, mert annak hosszútávú kihatásai lehetnek. A már megindult kontraszelekciós folyamatok megállítása a tehetséges fiatalok benntartása az egyetemen csak úgy oldható meg, ha garanciát adunk arra, hogy a teljesitmény és boldogulás között az egyetemen szoros a kapcsolat. Rektori Tanács ajánlásai; 1./ A Rektori Tanács nem ért egyet az előléptetések és docensi kinevezések adminisztrativ visszafogásával. Azt az elvet támogatja, hogy ha egy adjunktus a docensi követelményeket minden szempontból teljesiti, tehát a kandidátusi fokozat mellett az oktató-nevelő munkában, a közéleti tevékenységben is, azaz komplex megítélés
