Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
4 11» A számítástechnikai oktatás helyzete ás célszerű fejlesztési i rányai 1. Helyzetkép A ET 1983. december 12—i határozatai végrehajtásának elemzése után kialakuló helyzetképből a továbblépés irányainak kijelölése érdekében helyesnek tűnik néhány lényegi vonást kiemelni. 1.1 összeségében a BNE-n kialakult helyzetre minden tekintetben a heterogenitás a jellemző (vesd • össze a 2. számú melléklettel). Például egyik karunk kb.140 db személyi számítógépe nem kevesebb mint 14 különböző tipusból tevődik össze.Másik karunkon az alapoktatásban BASIC nyelvet tanulnak a hallgatók, de a szaktantárgyakban FORTRAN nyelvű programozással kell foglalkozniuk.) Az erőszakolt uniformizálás természetesen helytelen, hisz a karok illetve a szakmák sajátosságaiból fakadó különbségeket a számítástechnikai ismeretek oktatásában és az eszközállomány kialakításában is célszerű megjeleníteni. Ez azonban nem zárja ki az egyetemi és kari szintű koordináció szükségességét hisz a heterogenitás sok kényszerű párhuzamosságot okoz az oktatásban, és a fejlesztő munkában is. 1.2 A;egyetemen még nem alakultak ki azok a körülmények, amelyek biztosítanák az eszközállományban és annak fejlesztésében a kielégítő kompatibilitást, a hardver és a szoftver helyettesíthetőséget, a közös beszerzéseket, kölcsönzési rendszert, vagy az együttműködés más különböző formáját. 1.3 A kari értékelésekből és a napi munka tapasztalataiból is az tűnik ki, hogy számítástechnikai alapképzésen ma többnyire egy programnyelv megismertetését és néhány program megírását, lefuttatását értjük. (A jelenlegi alapképzés óraszámait a 3. számú m e 1 lé к 1 e t t. a r t a 1 m a z z a. ) 1.4 Az egyetemen kivuli helyzetet ugyanakkor az jellemzi, hogy az elektronizáció és a számítástechnika fejlődése és előretörése az élet szinte minden területén felgyorsult.Ennek jellemzői:-- a nagy teljesítményű professzionális személyi számítógépek megjelenése és javuló elérhetősége;- az egyre több a műszaki területre is kidolgozott intelligens programcsomag, AMI r endszer beszerezhetősége;- a távadatfeldolgozás lehetőségei; — a nagy teljesítményű, gyors működésű, nagy háttértár kapacitással rendelkező nagygépekhez és — a nagy adatbankokhoz való hozzáférés lehetősége. 2. A számítástechnika oktatás szintjei Habár számítástechnikai oktatásunk 1983 óta nagyot lépett előre, új kihívásokkal kell szembenéznünk. Nem tűnik túlzott egyszerűsítésnek, ha átgondol nivalóinkat két pontra fókuszáljuk:- a számítástechnikai oktatás szintjeire és- e szintek tartalmára. Egyetemünkön időszerűvé vált, hogy a számítástechnikai oktatás szempontjából az eddig megkülönböztetett két szintet, nevezetesen az- alapképzést és az- alkalmazói vagy felhasználói képzést, kiegészítsük egy harmadikkal, a- számítástechnikai mérnökképzés szintjével. Erre utal több külföldi egyetem példája is <4. számú melléklet). Szükséges ezen szintek tartalmának újragondolása, illetőleg megfogalmazása is. Az alábbiak - a szabatos meghatározás igénye nélkül- kísérletet tesznek e szintek közötti különbségek, érzékel tétésér e.
