Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
2.1 Alapképz és A számítástechnikai alapképzés célja, hogy a hallgatók megfelelő jártasságot, szerezzenek a számítógéppel segített feladatmegoldásban. Az alapozás során azt. kell elérni , hogy a hallgató a számítógépet, mint' eszközt, tudja használni. Megtanítanunk azt a gondolkodás- és szemléletmódot kell, amelynek segítségével a mérnök a felmerülő műszaki és gazdasági problémákat a számítógép számára (nyelvén) megfogalmazza, majd a gép segítségével a feladatot megoldja. A számítástechnikai alapképzés tehát lényegesen több egy programozási nyelv megismertetésénél, mert • - amit azt az 5. számú melléklet, részletesebben kifejti - ki kell, hogy térjen jellegzetes hardver (felépítés, gépek és perifériák funkciói és teljesítőképessége, stb.) és szoftver (job-cantrol, operációs rendszer, szerkesztés, fordító, j a v í t. á s, e 11 e n ő r z é s , к ö n у v t á r , a d a t s z e г к e z et) i s mere t e к ala p jaira is. Az alapképzés továbbra is elképzelhető kari szinten, de célszerűnek látszik a fent vázolt, szélesebb körűen értelmezett számítástechnikai alapismeretek jelentős részének egységes elveken történő kidolgozása, illetve oktatása. Az új tartalom és szemlélet természetesen az а к t a t. ó i t e s t ü 1 e t e к m e gfelelő f e 1 к é s z í t é s ét is m e g к öveteli . Az új temati kák kidolgozásánál nem kerülheti el a figyelműnket az a tény seoi, hogy az egyetemre kerülő hallgatók számítástechnikai előképzettsége igen eltérő, és ez az előképzettségbeli heterogenitás a jövőben .várhatóan fokozódik. Ennek oka a középiskolákban bevezetett oktatás eltérő színvonal a,i1 létől eg az, hogy egyre több hallgató tud otthon, barátainál, vagy a szülők, ismerősök munkahelyén, klubokban, művelődési házakban különböző típusú személyi számítógépekhez hozzáférni, alapvető ismereteket elsajátítani. (Bár ez n em mindig j e1ent előnyt, hisz van о1 уan о кtatói tapasztalat is, hogy egy primitívebb programnyel vet már ismerő hallgató nehezebben küzd meg egy magasabb szintű programnyelv elsajátításával, mint az, а к i n e к n e m v о 11 ily e n e 1 & к c >pze 11 в é q e. ) Ebből azt a következtetést lehet levonni a számítástechnikai alapképzésre vonatkozóan, hogy célszerű a matematika, vagy fizika oktatáshoz hasonlóan eljárni. Ez azt jelenti, hogy az oktatást az alapoknál kell kezdeni és semmilyen részét nem lehet elhagyni ugyan, de gyorsabban lehet előrehaladni az anyagban. Az oktatást a mérnöki szemléletmódnak kell jellemeznie, amely természetesen súlypont eltolódásokat is eredményez az elsajátítandó ismeretanyagban. Az átlagnál gyengébb előképzettségű hallgatók. számára kötelező különf ogl al kozásokat, a jobbak számára pedig fakultatív lehetőségeket célszerű szervezni. A kiemelkedő képességű hallgatók esetében megfontolandó az, hogy előbb tehessenek záróvizsgát és a felszabaduló időben egyéni képzéssel mélyíthessék ismereteiket. A lemaradottak felzárkózását elsősorban gépi gyakorlatokkal lehet elősegíteni. A számítástechnika gyakorlati foglalkozásain az 1 személyi számítógép vagy display terminál /1 hallgató arányra kell törekedni, ezzel biztosítva az önálló tevékenységet az interaktív ember-gép kapcsol atban. 2.2 Alkalmazói képzés Célja az alapképzés során elsajátított ismeretek kifejezetten szakmai területre történő adaptációja. Ez a műszaki és gazdasági feladatok, mérnöki problémák megoldását, mérnöki tervezést (AMT), adatbankok és kész programcsomagok használatát, mérések számítógép segítségével történő automatizálását és kiértékelését , valamint a feladathoz szükséges és elégséges géptípus és konfiguráció kiválasztását .jelenti. E képzési szint egy speciális területe a vi11 amosmérnöк képzés.
