Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
Az egyéni tanulás szempontjából a TDK tevékenység és a szerződéses munkákban való részvétel továbbra is jó lehetőséget jelentenek. Ui szinfolt a kollégiumokban gyakoriati1ag ű-24 óráig működő szám itógép eкre szerveződö11 s zámítástechniкai кöга к m egjelenése.Ma már 3 kollégiumunkban van ilyen (Schonherz, Münnich, Vásárhelyi). 1.5 Intézkedéseket kell tenni az AMI oktatás és a szakoktatás programrendszerei kidolgozásának a gyorsítására, a programcsere és a közös szoftver beszerzés megszervezésére, .az információk és tapasztalatok elterjesztésére. Ebben a kérdésben kevés, és nem túl eredményes intézkedés történt. Az AMI rendszerek kérdése az egész országban rosszul áll. Objektív akadály, hogy a tervező rendszertől függően ugyan , de általában gyor '.»működésű, nagyobb tároló kapacitású, grafikával rendelkező, interaktiv használatra alkalmas eszközök, valamint hatékony p r ágra m c s о m a g о к 1 e n n é n e к s z ü к s é g e s e к <E kérdésről 4 kar nyilvánított, véleményt.) 1.6' A számítástechnikai eszközrendszer fejlesztési tervének kidolgozását a karokra kell decentralizálni olymódon, hogy a beszerzések egyetemi szinten koordinálva legyenek. A decentralizálás ez esetben "a vártnál is jobban" sikerült, egyetemi de még kari koordinációt is csak alig sikerült megvalósítani. Az egyetem pénzügyi helyzete és a gazdasági szabályzók olyan irányban befolyásolták a folyamatokat, hogy a számítástechnikai eszközök beszerzése az olcsóbb személyi számítógépek felé fordult. A tanszékeket, intézeteket az egyetem vagy a kar orientációja helyett, a vásárlásra fordítható összeg és az éppen hozzáférhető géptipus befolyásolta. így nagyon heterogén eszközállomány jött létre a velejáró kompatibilitási problémákkal és sajnos nem is minden géptípus üti meg az elvárható mércét a használ hatóság, megbi zhatóság és fejleszthetőség tekintetében. Az egyetemet kívülről ért koordinációs hatások viszont nem mindig az adott időpontban és helyzetben optimálisnak tekinthető irányba orientáltak. A fél professziónális és professzionális, nagy megbízhatóságú, mérnöki-mérési környezetben bővíthető kis számítógépek tömeges beszerzése mindezidáig elmaradt. (összevetésül: a külföldi egyetemeken a kisgép kategóriát az IBM PC-к nagyságrendjének, megfelelő gépek jelentik.) ( PC = Personal Computer = Személyi Sz ámí tógép.) 1.7 A karok operativ munkaprogramot dolgozzanak ki az eszközállomány és felhasználásuk fejlesztésére. Anyagi erőforrások hiányában nem valósulhatott és - a kari beszámolókból" kivehetően - nem is valósult meg e törekvés. E téren az akcióképes szervezeti egységek nem a karok, hanem a tanszékek és az intézetek voltak. A tanszékekre és az intézetekbe kerülő berendezések kihasználtsága viszont általában jónak mondható. A kari tervek inkább a kari kezelésű számítóközpontok eszközállományának fejlesztésére készültek vagy éppen készülnek. (E kérdésben mind a 6 kar nyilatkozott.) 1.8 Az egyetem távlati fejlesztési koncepciójában a számítástechnikával külön részben kell foglalkozni. Az egyetem távlati fejlesztési koncepciója a számítástechnikával és annak oktatási problémáival nem foglalkozik.
