Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1985. november 25., 2. rektori tanácsülés

1 miniszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben engedélyezheti, hogy a dolgozó a munkaidőnek csak egy részét töltse a részére kijelölt munkahelyen.

(2) A munkavégzési kötelezettség alól mentesül a dolgozó

a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b) házastársa, gyermeke vagy szülője halála esetén a temetésen való részvétel érdekében esetenként legalább egy munkanapon át.

c) ha keresőképtelen beteg vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,

d) kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatti távol töltött időtartamra,

e) ha jogszabálynál fogva vagy a munkáltató engedélyével a munkavégzés alól felmentették.

(3) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke határozza meg, hogy a (2) bekezdés szerinti időtartamokra a dolgozót munkaviszonya keretében mennyiben illeti meg térítés.

(4) A dolgozó munkából való távolmaradását előre — ha pedig ez nem lehetséges, mihelyt arra mód nyílik — köteles közvetlen felettesének vagy a munkáltató erre újelölt dolgozójának tudomására hozni, és a távolmaradás jogos okának megszűntével haladéktalanul munkára jelentkezni.

Jegyzet: A munkavégzésről rendelkezik a mezőgazdaságban a 10/1980. (V. 8.) MÉM számú rendelet 3. §-a, a művelődésügyben az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet 8—9. §-a.

17/1979. (XII. 1.) MüM

23. §. A kollektív szerződés a munkáltató sajátos helyi viszonyaira tekintettel a munkára képes állapotra vonatkozó rendelkezések alkalmazására előírásokat adhat.

Mt. 34. § (2) A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, az állami, szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személylyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelően köteles elvégezni.

Mt. V. 34. §. A munkáltató kötelezheti a dolgozót tanfolyam elvégzésére, vizsga lelteiére vagy egyéb továbbképzésben való részvételre, ha munkaköre ellátásához erre szükség van.

Jegyzet: A továbbképzés szabályozza a 6/1972. (IV. 21.) MüM számú, a 18/1972. (Vili. 9.) MüM számú, az 1/1973. (I. 26.) MüM számú és a 11/1975. (VIII. 8.) MüM számú rendelet.

Mt. V. 35. § (1) A dolgozó munkavégzési kötelezettsége kiterjed a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra is.

(21 Üzemi titok az — az állami vagy szolgálati titoknak nem minősülő — a munkáltatói működési és ügyviteli vagy egyéb adat, okmány, műszaki negoldás, ameyet a munkáltató írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Ez történhet az adatok, okmányok, valamint műszaki megoldások bizonyos körére általánosságban vagy esetenként, időbeli korlátozással vagy anélkül.

(3) -Jegyzet: Az Mt. V. 35. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 16/1985. (IV. 13.) MT számú rendelet 6. §-a.

(4) Az Mt. 34. §-a (2) bekezdésének a titoktartási kötelezettségre és a közlési tilalomra vonatkozó rendelkezése nem érinti a felügyeleti, valamint az ellenőrzésre jogosult szervek jogkörét, valamint a bejelentésekre vonatkozó külön szabályokat.

(5) Az üzemi titokká minősített adatok, okmányok és műszaki megoldások kezelésére és ügyvitelére vonatkozó szabályokat — ide értve azoknak az illetékes szervekkel történő közlésével kapcsolatos szabályokat is — a munkáltató állapítja meg.

Mt. 34. § (3) Nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűncselekményt követne el. Ha az utasítás — az előbbi eseteken kívül — jogszabályba ütközik vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményekkel számolhat, köteles erre az utasítást adó, ha pedig ez nem közvetlen felettese, ennek figyelmét felhívni. Az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetben nem tagadhatja meg, kivéve, ha erre külön jogszabály feljogosítja.

17