Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985

1984. december 3., 2. rektori tanácsülés

2 A karok, gazdálkodó egységek létszámának kialakulási körülményei alapvetően meghatározták a jelenleg rendel­kezésükre álló bértömeget is. Az elemzések felvetése szerint ezért az éves bérszintfejlesztési keretek bér­arányos elosztási rendszere az indokolatlan arány-el­tolódásokat erősítette. A személyre szóló bérek jelen­tős differenciálását a munkaerőgazdálkodásban uralkodó mennyiségi szemlélet, az áremelkedéssel arányban nem álló alacsony bérszintfejlesztési lehetőség, valamint egyes központi bérintézkedések korlátozták. Az egyetem nagyarányú szerződéses tevékenysége következ­ményeként a jutalmazási lehetőségek jelentősen meghalad­ták a költségvetésben biztosított jutalmazási előirány­zatot. A jutalom a szerződéses munkákat közvetlenül teljesítő oktatók, kutatók és egyéb tanszéki dolgozók jövedelmének lényeges hányadát képviseli, de -mint béren felüli jut­tatás - meghatározó jelentőségű azoknak a dolgozóknak a jövedelmében is, akik a szerződéses munkákban közvetlenül nem vesznek részt. Az elmúlt években a szerződéses munkát közvetlenül teljesítők jutalomalapja kivételével a jutal­mazási célokat szolgáló forrásokat központilag osztottuk el a gazdálkodó egységek között. Az elosztásnál rendező elvként dominált a béralap-arány; ennek következtében a munkaerő és bérellátottság belső egyenetlenségei a jutal­mazási lehetőségekre is kiterjedtek. A személyre szóló jutalmazások alapelve - a differenciált jutalmazás - árta lánosságban nem jutott érvényre; az alacsony bérszint kö­vetkeztében a jutalmak megállapitasakor döntő részben a jövedelem kiegészítő és a szociális megfontolások dominál tak.

Next

/
Thumbnails
Contents