Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1984. december 3., 2. rektori tanácsülés
2 A karok, gazdálkodó egységek létszámának kialakulási körülményei alapvetően meghatározták a jelenleg rendelkezésükre álló bértömeget is. Az elemzések felvetése szerint ezért az éves bérszintfejlesztési keretek bérarányos elosztási rendszere az indokolatlan arány-eltolódásokat erősítette. A személyre szóló bérek jelentős differenciálását a munkaerőgazdálkodásban uralkodó mennyiségi szemlélet, az áremelkedéssel arányban nem álló alacsony bérszintfejlesztési lehetőség, valamint egyes központi bérintézkedések korlátozták. Az egyetem nagyarányú szerződéses tevékenysége következményeként a jutalmazási lehetőségek jelentősen meghaladták a költségvetésben biztosított jutalmazási előirányzatot. A jutalom a szerződéses munkákat közvetlenül teljesítő oktatók, kutatók és egyéb tanszéki dolgozók jövedelmének lényeges hányadát képviseli, de -mint béren felüli juttatás - meghatározó jelentőségű azoknak a dolgozóknak a jövedelmében is, akik a szerződéses munkákban közvetlenül nem vesznek részt. Az elmúlt években a szerződéses munkát közvetlenül teljesítők jutalomalapja kivételével a jutalmazási célokat szolgáló forrásokat központilag osztottuk el a gazdálkodó egységek között. Az elosztásnál rendező elvként dominált a béralap-arány; ennek következtében a munkaerő és bérellátottság belső egyenetlenségei a jutalmazási lehetőségekre is kiterjedtek. A személyre szóló jutalmazások alapelve - a differenciált jutalmazás - árta lánosságban nem jutott érvényre; az alacsony bérszint következtében a jutalmak megállapitasakor döntő részben a jövedelem kiegészítő és a szociális megfontolások dominál tak.
