Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1985. június 26., 5. rektori tanácsülés
2 kielégítését biztositó mechanizmus működtetésében, másrészt uj helyzet álljon elő az Egyetem és a vállalatok kapcsolatában. ! A társadalomnak nem érdeke, hogy a kibocsátott mérnökök képzési költségeit - a változatos és szándékosan nem ellenőrzött elhelyezkedési pályáktól függetlenül - egyenlő mértékben dotálja. A mérnökképzés egyre nagyobb költségeit a graduális képzésben alapvetően továbbra is a költségvetésnek feli fedeznie. A posztgraduális és speciális képzési formák költségeit azonban megfelelő mechanizmus működtetésével át kell háritani azokra az intézményekre, amelyek a birtokukba kerülő tudást anyagi erővé változtatva saját hasznukra forditják. A kibocsátott mérnökökkel szemben támasztott igények ismeretében, az össztársadalmi érdekeket, a mérnöki munka sajátosságainak változásait, a képzés feltételrendszerét elemezve a szakmai testületek bevonásával az Egyetemnek kell meghatároznia a kibocsátási célt és a hozzá vezető utakat. Ez abból is következik, hogy az Egyetem nem csak a szakemberképzésnek, hanem a műszaki fejlődésnek is egyik letéteményese. Kezdeményezni kell, hogy a főhatóság az oktatási törvény adta lehetőségekkel élve, nagyobb önállósággal, jogkörökkel ruházza fel az Egyetemi Tanácsot és az Egyetem rektorát. 3. A Budapesti Műszaki Egyetemnek az intenziv, minőségi fejlődés utján kell járni. Ezt a következők indokolják: 3.1 A magasképzettségü okleveles mérnökök iránti kereslet nőni fog. A főiskolák egyre magasabb szinvonalu tevékenysége egyrészt lehetővé teszi egy sor műszaki munkakör betöltését jól képzett üzemmérnökökkel, másrészt ösztönzi az Egyetemet a minőség emelésére. 3.2
