Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1981-1982
1982. június 28., 9. rektori tanácsülés
- 2 igazi gazdája, nagymértékű a spontaneitás, elmosódottak a szervezeti keretek. 6. Kiemelkedő jelentősége van annak, mennyiben érti meg a hallgató jövendő hivatásának társadalmi jellegét és jelentőségét, mennyire készíti fel az egyetem a tudás és a készségek kifejlesztésén túl a hivatás gyakorlásának valós körülményeire, s milyen mértékben ébreszti fel és erősíti meg az oktatási folyamat az intenzív, önálló, igényes munkavégzésre irányuló törekvést. Az egyetem nevelőmunkájának középponti célja a szakmára, hivatásra, a választott foglalkozás magas színvonalú, igényes végzésére való nevelés kell, hogy legyen, s minden nevelési tevékenységet e cél köré kell rendezni. 7. A választott hivatásra való felkészítés és felkészülés szempontjából kiemelkedő jelentősége van a mozgalmi munka és a közéleti aktivitás egyetemi mozg sterének, lehetőségeinek és gyakorlatának. A hallgatók részvétele a mozgalmi munkában és a közéletben nevelési szempontból alapvető követelmény, fontos eleme leendő értelmiségi és vezetői funkcióira való felkészítésüknek. A mozgalmi munka és a közéleti tevékenység a mérnökképzésnek /egyben vezetőképzésnek!/ szerves rézé, de követelményeit az egyetem még nem fogalmazta meg, s nem építette be a képzés követelményrendszerébe. Ma még nagy számban vannak olyan hallgatók, akik mozgalmi munkából, közéleti tevékenységből kihúzva magukat, a választott hivatásra, jövendőbeli /várhatólag vezetői/ munkakörükre hiányosan készülnek fel. 8. A mozgalmi munka és a közéleti tevékenység legfőbb fórumai az ifjúsági szervezet, a kollégiumi önkormányzat, az égyetemi /kari, stb/ tanácsok, bizottságok, a tudományos diákkörök, a hallgatói klubok, a sportegyesületek, a közművelődési szervezetek, tudományos egyesületek, művészeti körök stb. Esek a maguk sajátos funkciójának és felépítésének megfelelően igyekeznek az akciósugarukba bejutott hallgatókat aktivizálni,
