Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. február 11., 4. rektori tanácsülés
18 szól a jelen előterjesztés. Létezik ezenkívül a statisztikában a hallgatói alapterületnek egy másik kategóriája, amely a tanszékek kezelésében van, s ennek ossz alapterülete 87.372 m2, tehát lényegesen több, mint a központi teremgazdálkodásban levő hallgatói terület. Ennek megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Oktatási alapterületek megosz1ása felhasználási célok szerint Kar laboratórium iroda, könyvt. Műhely, ossz. /m2/ /%/ konzult.hely. rftkt.egéb /m2/ /%/ /m2/ /%/ /m2/ /%/ Ép i tőmérnöki 4 55 3 36,9 5000 40,5 2802 22,6 12355 10C Gépé s zmér nők i 1014 5 45,0 8815 39,1 3572 15,9 22532 10C Épitészmérnöki 2198 33,5 3184 48,6 1176 17,9 6558 10C Vegyészmérnöki 8034 46,1 5749 33,0 3641 20,9 17424 10( V i 1lamosmé rnők i 6800 39,7 6771 39,5 3570 20,8 17141 10< Közlekedésmérnöki 1525 26,6 3304 57,6 912 15,9 5741 10( KOE 1367 24,3 3756 66,8 498 8,9 5621 101 EGYETEM 34622 39,8 36579 41,7 16171 18,5 87372 10' Számításaink szerint ossz egyetemi átlagban a nappali hallgatók az ötéves kiképzés során órarendi elfoglaltságuknak a 88 %-át töltik a központi termekben és 12 %-át a tanszéki területeken, illetve azon kivül, pl. szabadtéri gyakorlatokon. Annak ellenére állt elő ez a helyzet, hogy az utóbbi területeken nagyarányú fejlesztések történtek, azonban ennek a tanterv struktúrájára és a tanterv tartalmi részére vonatkozó konzekvenciáit nem vonták le. /Tiszteletre méltó kivétel a Közlekedésmérnöki Kar járműgépészeti szaka, ahol az építészeti beruházás és a tanterv reform, illetve módszertani korszerüsités szinkronját igyekeztek megvalósítani/. Figyelemre méltó és elgondölkoztató, hogy az egy nappali tagozatos hallgatóra jutó tanulóköri helyiség és tanterem alapterület 2,34 m2.
