Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. február 11., 4. rektori tanácsülés
19 Az a körülmény, hogy a tanulóköri helyiségek és az előadótermek mennyisége, illetve ossz alapterülete abszolút értékben és az egyetem más célra felhasznált területeihez viszonyítva relative is kevés, a módszertani és oktatáshatékonysági hátrányokon túlmenően igen nagy veszélyt is rejt magában. Az egyetem ossz területéhez képest kicsiny jelentőségű épületkár vagy egyéb korlátozás, ami előadótermeket és tanulóköri helyiségeket érint, súlyos következményekkel jár az egyetem egész tevékenységére nézve. E megállapítást jól példázza az uj oktatási rendre való áttérés. Azért kényszerültünk áttérni az uj oktatási rendre, mert 49 gyakorlati helyiséget és 4 előadótermet, azaz kevesebb mint 3.000 m2 alapterületet ki kellett vonni az oktatásból. Ez az alapterület az egyetemi épületek ossz alapterületének mintegy 1,3 %-a, a közvetlenül oktatási célú alapterületnek /tanszéki teiüLetek és tantermek, tanulóköri helyiségek/ pedig kevesebb mint 3 %-a. Ugyanakkor a veszteség csak a tanulóköri helyiségek és előadótermek számát tekintve kb. 10 %-os, a tanulóköri helyiségek számát tekintve pedig 25 %-os volt. Távlati célként kitűzhető, hogy a láLlgatóknak - elsősorban a felsőbb éveseknek - az egyetemen a képzés jellegétől függő en felszerelt munkahelyet biztosítsunk. A fenti elképzelés megvalósitása jelentős mértékben javitaná az oktató-nevelőmunka feltételeit és hatékonyságát, elkerülhatők lennének a tanterem hiányból származó nagyobb megrázkódtatások, javulnának a hallgatók és az oktatók munkakörülményei. Egyben hosszútávon biztosítva lennének számos korább határozat /oktatásmódszertani, nevelőmunkával kapcsolatos, stb./ végrehajtásának anyagi feltételei.
