Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. február 11., 4. rektori tanácsülés
17 Mindazonáltal a jövő fejlődése másféle utakon is elképzelhető, mint abban a struktúrában, amelyben jelenleg oktatunk. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert egy másfajta fejlődés az épitési beruházási politikában messzemenően figyelembe veendő, és kész objektumok esetén gazdaságosan nehezen keresztülvihető átalakításokat, módositásokat tesz szükségessé. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy ha egyrészt olyan tantervi struktúrák, másrészt olyan szervezeti egységek jönnek létre, hogy a diákok az órarendi, elfoglaltságuknak a jelenleginél lényegesen nagyobb részét /természetesen karok és évfolyamok szerint differenciáltan/ töltik a tanszékeken, amelyek természetesen elsősorban a bázistanszékek lennének; akkor a jelenlegi teremállománnyal., sőt esetleg ennél kevesebbel is színvonalas oktatást lehetne végezni. A fenti tézisek bemutatására álljon itt az alábbi összeállítás. Egyetemünk rendelkezésére álló fedett alapterület, a közlekedőterek leszámításával kb . 223,000 m2, ami az alábbi módon oszlik meg /lásd BME statisztikai zsebkönyv,1978/. Közvetlen oktatási célú alapterület 105,534 m2 Központi Könyvtár ' 3.312 Igazgatás és társadalmi szervek 9.903 " üzemeltetési helyiségek 16.007 Kulturális és fedett sportlétesítmények 3.779 Kollégiumok 65.947 Szociális helyiségek - 12..110 Segédüzemek 9.656 A közvetlen oktatási célúnak minősített terület két részből áll, egyrészt a tantermek és tanulóköri helyiségek, tehát amelyek központi gazdálkodásban vannak. Ezek alapterülete 18.162 m2, ami az összes oktatási célú alapterületnek 17,2 %-á. Ennek a résznek a felhasználásáról «»
