Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. március 8., 4. rektori tanácsülés
12 mert a határozati javaslat szövegezői a tárgyaláson tényL gesen elhangzottak hatása alatt foglalják irásba az indok lást, miközben az elhangzottak esetleg nem is lényegtelen része a nem szerencsés jegyzőkönyvezés miatt tényként nem értékelhető módon került a jegyzőkönyvbe. Vagy pedig azért, mert - bár a jegyzőkönyv helyesen rögziti a tényállást - a határozat szövegezői tények helyett feltevéseket, véleményeket irnak az indokolásba. Előfordult az is, hogy egy súlyos büntetést kiszabó határozatban egyetlen szó sem utalt a tényállás mibenlétére. Ha az elsőfokú fegyelmi hatóság /a kar dékánja/ a legfeljebb 4 félévre szóló eltiltásnál súlyosabb büntetés kiszabását látja indokoltnak,. a Szabályzat értelmében személyesen is tartozik meghallgatni az eljárás alá vont hallgatót. E téren is történt mulasztás. A felsorolt alaki és nem alaki hibák azt jelzik, hogy az ügyekben eljárók nem mindig ismerik eléggé a Fegyelmi Szabályzatot és emiatt akaratlanul is hibákat követnek el. A jogszabályok és nevelési céljaink egyaránt arra kötelezik fegyelmi hatóságainkat, hogy betartsák és betartassák az előirásokat. Fegyelmi döntéseinket szabályszerű eljárásra, illetve az ennek során megállapítható és dokumentált tényállásra kell alapoznunk.Ha ettől csak kismértékben is eltérünk, a fegyelmi hatóság tekintélyének ártó, visszás helyzet keletkezhet. El kell kerülni azt, hogy egy minden kétséget kizáróan vétkes hallgató esetében szabálytalanságok miatt előbb az elsőfokú fegyelmi hatóságot kelljen elmarasztalni és uj eljárás lefolytatására kötelezni. Nem szabad olyan helyzetet sem teremteni, hogy a másodfok a valójában indokolt büntetés enyhítésével kényszerüljön jóvátenni az elsőfokon elkövetett hibát. A hibák vázolása mellett meg kell említenünk azt is,
