Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. március 8., 4. rektori tanácsülés
11 Szabályzata, állami fegyelmi esetén pedig a művelődésügyi miniszter 169/1969/MK.17/MM.számú utasítása szabályoz. A karok képviselőinek véleménye szerint a fegyelmi bizottságok az előírásokat betartva, körültekintően, jól működnek. A Fegyelmi Szabályzat lehetőséget ad a hallgatónak a rektorhoz történő fellebbezésre. Az utóbbi 5 évben /1972-76./ 21 elsőfokú határozat /az összes kb. 20 %-a/ ellen nyújtottak be fellebbezést. A másodfokú döntéshez felterjesztett iratok áttanulmányozása alapján következtetni lehet arra, hogy a fegyelmi ügyek intézése karaink többségénél nem problémamentes. A fellebbezések kapcsán áttanulmányozott elsőfokú iratanyagból általában kitűnt a szabályszerűségre és objektivitásra törekvés szándéka. A következőkben rá kell mutatnunk az elsőfokú eljárásban több helyen tapasztalt olyan hibákra, amelyek miatt az emlitett szándék csak részben jutott érvényre. A fegyelmi eljárás legfontosabb "kelléke" a fegyelmi tárgyaláson felvett szabályszerű jegyzőkönyv, mivel kizárólag az abban rögzitett bizonyitá3i anyag alapján lehet valakit vétkesnek minősiteni. A jegyzőkönyveknél esetenként előforduló hibák az alábbiak: jegyzőkönyv helyett jegyzőkönyvszerü feljegyzés készül a tárgyaláson vagy utólag; hiányzik a tanuk aláirása; hiányzik a felelősségre vont hallgató aláirása; a jegyzőkönyv alakilag kifogástalan, de az ügyhöz nem tartozó kérdések feltevése, egy-egy vélemény tényként való figyelembevétele csökkenti a jegyzőkönyvben rögzitettek bi z>nyitó erejét. A fegyelmi határozat csak a bizonyitási eljárás során megállapított és szabályszerűen jegyzőkönyvezett tényállásra alapozható. A határozatoknál esetenként nincs összhang a jegyzőkönyvbeli és a határozatbeli tényállás között. Vagy azért,
