Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
52 Ebből szintén a párttagok pozitiv hatását olvashatjuk ki. A környezetben levő párttagok hatása alatt álló hallgatók között százalékosan kétszer annyi a marxisták aránya, mint azok között, akiknek környezetében nem található párttag. Más kérdéseknél is pozitiv a párttagok befolyása, igy pl. a társadalomtudományi oktatás megitélésénól, a KISZ funkciók ellátásánál, a műszaki szakemberek világnézetének megítélésénél, a szocialista országok egybehangolt külpolitikai törekvéseinek megit élésénél, stb.. 7.2. A társadalomtudományi oktatás A megkérdezett hallgatók 14,1 %-a nagyon fontosnak, 62,2 %-a fontosnak tartotta a társadalomtudományi oktatást világnézete alakulásában. A világnézet kialakulásában az egyetemi marxizmus-leninizmus oktatásnak a korábbi és a jelenlegi felmérés szerint sincs alapvető szerepe. Hallgatóink 0,5 %-a jelölte meg az "alapvető” jelzőt, 39,7 % kiegészítő és 22,9 % csak rendszerező szerepet tulajdonit e tárgyaknak és 11,0 % szerint nincs szerepe. Az természetes, hogy a társadalomtudományi oktatást fontosnak tartók többre értékelik az egyetemi marxizmus-leninizmus oktatást világnézetük alakulásában. Nézzük meg a hallgatói csoportok világnézetét e szempontból: Hallgatói csoport a társadalomtudományi oktatásról vallásos materialista marxista alapjában marxista idealista alapjában idealista nem alakult ki nagyon funtos /166 fő/ 2,3 13,9 46,4 19,9 1.2 2,4 13,9 fontos /727 fő/ 4,1 25,3 32,3 2 4,2 0,1 1,8 11,4 közömbös /183 fő/ 6,6 31,7 15,8 23,0 1.6 4,4 16,4 nem fontos 9,6 28,3 12,0 19,6 о о 10,9 17,4 összes 4,6 24,9 30,1 23,0 0,5 3,0 13,0 A tendencia világosan kibontakozik: a társadalomtudományi oktatás fontossági jelzőjének romlásával növekszik a
