Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
41 -mérnöki pályát. Fontos motiváló tényezőként szerepelt még a szülők és középiskolai tanárok, tehát a felnőttek tanácsa, Annál kedvezőtlenebb azonban, hogy a mérnöki pálya erkölcsi és anyagi megbecsülése mint pálvamot ivóló tényező háttérbe került, sőt az évek folyamán ennek szerepe egyre csökkent. ‘3ár annak csak örülni lehet, hogy a hallgatóság elsődlegesen saját képességei kifejtése miatt s nem anyagi szempontokból vállalja őzt a foglalkozást, mégis elgondolkoztató, hogy a társadalmi presztizsnek enynyire nincs szerepe a pályaválasztásban. A mérnöki foglalkozás, a műszaki pálya társadalmi megbecsülésének és a világnézeti nevelésnek vannak bizonyos csatlakozási pontjai. A mérnöki munkával történő azonosulás, a szocialista mérnökképzésben, a műszaki feladatokon túli társadalmi feladatokkal történő azonosuláshoz is hozzásegiti a hallgatókat. E speciális feladatok nemcsak a társadalomtudományi, hanem a műszaki szaktanszékekkel együtt az egé3z oktatógárda feladatköréhez tartoznak. Valószinü, hogy az ilyen jellegű nevelés és annak tudatos irányítása - a különböző kedvező és kedvezőtlen hatások mellett, amelyek a mérnöki pályakép kialakulásának egyetemen kivüli tényezői között is kereshetők - a hallgatók fokozottabb azonosulását eredményezheti jövendő pályájukkal és ezen keresztül az ideológiai nevelés számára is jelentős segítséget nyújthat. A kérdőivekben több kérdés szerepelt, amelyre adott válaszokból képet kaphatunk a hallgatók mérnöki munkával és annak elismerésével kapcsolatos véleményéről. Az I. XII. és V. éves hallgatók állásfoglalásai arra utalnak, hogy a tanulmányok ideje alatt hallgatóink borúlátóbbakká válnak. Az V. évesek között kb. 40 %-kal kevesebb hallgató tartja a mérnöki munkát jól fizetett foglalkozásnak, mint az I, évesek között. Ugyanez a csökkenés a munka erkölcsi elismerése vonatkozásában kb. 20 %-os. Kedvezőtlen tendencia mutatkozik a növekvő évfolyamok felé haladva a mérnöki tevékenység megitélésében. Ez megmutatkozik pl. abban, hogy V. évesek között kisebb /kb. 10 %-kal/ azon hallgatók aránya, akik egyetértenek azzal a megállapitással, hogy a tehetséges mérnök a vállalatoknál képességeit >\
