Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. február 24., 5. rektori tanácsülés
- 13 -20. A kérdőiv legkomplexebb kérdése a III/8., mivel az oktató-nevelő munka igen lényeges területéről ad felvilágositást. Egy adott oktató hatása legkönnyebben a tudás növelésében mérhető le, s a válaszokat tapasztalataink alapján reálisnak tartjuk. A hallgatók az oktatók 68 %-ának •’átlagosat'', ill. "sokat" köszönhetnek a tudásuk növeléséért. Az előadásokra rendszeresen járó hallgatóknál ez az arány 73 a 3. táblázatban feldolgozott hallgatói véleményeknél 70 %, a 4. táblázatban 78 %, a nagyon népszerű oktatóknál pedig szintén 70 %, azonban a két válasz százalékos értékei helyet cseréltek, sokat köszönhet 50 %-nak és átlagosat 21 #-nak. Hasonlóan lehet vizsgálni a "semmit", ill. a "keveset" válaszok megoszlását, amelyek az összes oktatóra kb. 20 %-ot tesznek ki, az előadásra rendszeresen járó hallgatóknál 13 %, a hallgatók kérdéseinek megválaszolására vállalkozó oktatóimái 22 %, mig a kérdésekre kielégítő választ adó oktatóknál 9 %, a nagyon népszerű oktatóknál 2,5 %• For&itott jellegű változás tapasztalható a "nagyon sokat" válasznál. A "gondolkodása fejlesztéséért" kategóriában a "semmit" és a "keveset" válaszok aránya megnövekedett, a többi válaszlehetőség aránya pedig csökkent. A tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, hogy a tudás növelése konkrétabban köthető egy oktatóhoz, ill. egy-egy tárgyhoz, azonban a gondolkodás fejlesztése már lényegesen összetettebb folyamat, s nagyon nehéz egy oktatóhoz, ill. tárgyhoz kötni. A hallgatók szempontjából még nehezebb a válaszadás a "jellem© formálásáért" és a "világnézete fejlesztéséért" kategóriákban, amelyeknél a válaszok túlnyomó többségét a "semmit" és a "keveset" válaszlehetőségek képviselik, s a nagyon népszerű oktatók kivételével a "sokat" és a "nagyon sokat" válaszok aránya 10 % alatt marad.
