Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1974. október 28., 2. rektori tanácsülés
2 határterületek ie /pl. gépész-vegyész, épitő-villamos, etb./. Az utóbbi évek konkrét tapasztalatai azt mutatják, hogy különösen a szakmérnökképzésben növekvőben van az ilyen jellegű, két vagy több kar együttműködésével megvalósított képzés. A határterületi képzés kérdései több Ízben szerepeltek az egyetemi testületek üléseinek napirendjén. Utoljára 1971. szeptember 27-én tárgyalta a Rektori Tanács e témakört. A hozott határozatok az addig eltelt időszak előkészítő munkáját figyelembe véve konkrétan megjelölték az egyes karok feladatait, amelyek a matematikus-, biológus-, fizikus- és szervezőmérnökképzés megindításának előkészítését célozzák. A korábban hozott állami- és párthatározatok nyomán 1973. évben megjelent minisztériumi utasitás rendezte a szervező mérnök-képzéssel kapcsolatos problémákat és lényegében néhány éves program keretében valamennyi karon, illetve mérnöki területen kis létszámú szakok /ágazatok/ keretében Írja elő a nappali képzés megvalósítását. Tekintve, hogy a szervezési ismeretek oktatásával kapcsolatos feladatainkat több testületi ülés is megvitatta és részletes megvalósítási ütemtervvel is rendelkezünk, a problémakört nem taglaljuk a továbbiakban részletesen. Ugyancsak nem foglalkozunk a gazdasági mérnök képzéssel sem. Jelen előterjesztésben összefoglaljuk e területen elért eddigi eredményeinket, illetve az Egyetem Fejlesztési Koncepciója alapján vázoljuk további feladatainkat. 2. A határterületi képzés helyzete A határterületi képzés helyzetét elemezve és vizsgálva a felmerült problémákat, két problémakört kell megemlítenünk. Bár általában mind az egyetemi, mind az ipari szakemberek egyetértenek abban, hogy számos iparfejlesztési feladat hatékony megvalósítása igényli a határterületeket ismerő specialistákat, tehát a vita nem a képzés szükségességét érinti, mégis eltérés mutatkozik a célszerű képzési formára vonatkozóan.
