Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1973. október 8., 2. rektori tanácsülés
5 adjunktus és tanársegéd/ között meglévő bérkülönbségeket reálisnak Ítéltük meg és e területen változtatást nem tűztünk célul ki. A későbbi évek bérfejlesztése során azonban a különbségek növekedtek, melyet az eredményezett, hogy az egyetemi tanárok és docensek átlagbére 197o és 1972. évek között 4,5 %-kal, az adjunktusok és tanársegédek átlagbére együttesen o,3 %-kal emelkedett, ezen belül a tanársegédek átlagbére 2.7 %-kal csökkent. Az átlagbérek különbsége az egyes oktatói kategóriák között 197o. és 1972. évben a következők szerint alakult / a tanársegédek átlagbérét loo-nak véve/: 197o. 1972 5ool egyetemi tanár 225.5 239,2 5oo2 egyetemi docens 166,5 179,6 5oo3 egyetemi adjunktus 135,5 141,4 5oo4 egyetemi tanársegéd loo ,o loo ,o Az átlagbérek különbségeinek növekedését részben az egyetemi tanárok és docensek alapbérének az átlagot meghaladó emelkedése, részben pedig /kb. 5o %-ban/ a tanársegédek átlagbérének csökkenése eredményezte. Az uj gazdasági mechanizmussal bevezetett bértömeggazdálkodás és ezzel egyidejűleg megvalósított decentralizált gazdálkodás lehetőséget adott a gazdálkodó egységek vezetőinek, hogy a rendelkezésre bocsátott bérkereteiket a leghatékonyabban használhassák fel, s ezáltal ösztönzően hatékonyabb, a feladatok ellátását biztositó létszám és bérgazdálkodást valósítsanak meg. Nem kell különösebben bizonyítani senki előtt, hogy a költségvetésben biztosított béralapelőirányzat a bérproblémák megoldására szolgál, nem pedig jutalomkeretet növelő megtakarítás emelésére.
