Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971
1971. február 1., 5. rektori tanácsülés
9, A tapasztalatok és a vita arra mutatnak, hogy végzett hallgatóink többsége jó, kisebb része megfelelő minősítéssel végzi munkáját. Elméleti alapismereteik jónak bizonyulnak, fizetőik többsége azonban hiányosnak véli a fiatal szakemberek gyakorlati készségét. Emlitett vizsgálódásunk általánosítható megállapitása az volt, hogy Karunkon a képzés a célkitüzéeaknek megfelelően folyik, és az igényeket kielégíti, egyidejűleg feltárta, hogy az oktató-nevelő folyamatban meg kell erősíteni azokat a mozzanatokat, amelyek a hallgatókban a gyakorlatiasságot jobban kifejlesztik. 2.4-. Áttekintés az oktdó-nevelő munkáról A hallgatók nevelésében legfontosabb tényező a Kar oktatóinak együttese: munkájuk, követeléseik, a hallgatókkal kiabkitott kapcsolataik és személyes példaadásuk. Az előadó-, illetve rajztermekben, valamint a tanszékekén végzett mindennapos oktató-nevelő munka bemutatása meghaladná a jelentés kereteit. Oktatói karunkban a szaknai felkészültség és a munkaszeretet megfelelő, Sajnálatos, hogy akad még tennivaló a nevelésről vallott nézetek egységes értelmezésében, továbbá előfordulnak kisebb óracsonkitások és más pontatlanságok. Alapvető hibák, illetve hibás tendenciák azonban nem érvényesülnek Karunkon, Az oktatói kar egyre több érettséggel és az előző években szerzett tapasztalatokat hasznosítva javuló színvonalon teljesiti munkáját. Ez jelentős eredmény, mert oktatóink többsége mérnöki munkakörből jött Karunkra és itt vált oktatóvá. Tapasztalataink szerint bizonyos nehézséggel jár az oklatási-nevelési feladatokra való élethivatás-szerű átállitódás. Az oktató-nevelő munka terén jelentkező feladataink megoldásánál az alábbikb5l indultunk ki: a Vizgazdálkodási Főiskolai Kar csak 3 éven át gyakorolhat hatást a hallgatókra. Általában közepes képességű és szorgalmú fiatalok jönnek hozzánk, egyeseknél a hivatástudat is alacsony fokú. A felvételi vizsgán sokan megbuknak a pályázók közül. Ezért egyik fontos feladatunk. hogy tehetségesebb és politikailag is érettebb fiatalokat 142/1971