Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 10. (1-21.)
- 4 Ami a karokra vonatkozik, ugyanaz vonatkozik többé-kevésbé a tanszékek együttműködésére is. Sajnos azt kell megállapítanom, hogy az Egyetem tanszékeinek együttműködése nem kielégítő. Nagyon sokat segített ebben a tekintetben az oktatási reform, amikor a tantervek kidolgozássá során legalább tudomást szereztek egyes tanszékek arról, hogy milyen oktatás folyik a rokon tanszékeken és a hozzájuk csatlakozó tanszékeken. Azt hiszem, hogy ez az együttműködés még további fejlődés előtt áll es itt gondolok az oktatói együttműködésre, közös feladatok megoldására, egymás elvtársias bírálatára es segítésére mind a tudományos munkák tekintetében, mind az oktató munkára. Hallatlan tartalékok állnak itt rendelkezésünkre, mert hogyha a Műegyetemet egy kicsit úgy is tekintjük, mint egy kutató-intézetet. akkor azt mondhatjuk az országban egyetlen egy olyan kutató-intézet sincsen, amelyben ilyen széleskörűen nyilvánulna meg a szakértelem és ilyen széleskörűen volna lehetőség komplex együttműködésre és úgynevezett tudományos projekteknek kidolgozására, de itt ha nem is* megyünk el ilyen messzire, mindenesetre rendkivül fontosnak tartom kihangsúlyozni az úgynevezett testületi szellem kialakítását. a Mit értek zük, hogy gyünk a dolgozói menően szeretném testületi szellemen? Azt, hogy mi mindannyian érez- egy egyetemnek vagyunk polgárai, egy egyetemnek va- és ez bizonyos kötelességeket jelent, azt a félreértést elkerülni, hogy saltern itt a nacionalizmusról, egy újabb nacionalizmust, vagy Messze^ amikor bea sovinizmusról, nem akarok itt sovinizmust hirdetni, amikor azt mondom, hogy a Műszaki Egyetem az egyetlen az országban^ mindzárni, természetesen szó sincsen.ilyenről. azon kívül, ami van az nincs, és ha van akkor azt be kellene, , , jól fel kell mérni a helyünket és értékünket a ugyanakkor mcyenyedjctetlcnnek tar— de Nekünk nagyon népgazdaság egészében, tom a testületi szellem szempontjából azt, nogy az eyyik tanszék a másik tanszék munkáját a hallgatók előtt kritizálja.-vagy egy dékáni intézkedésre az egyik tanszékvezető azt mondja, hogy tehet felőlem a dékán amit akar, én azt nem hajtom végre és mit tehet a dékán, és igy tovább.,.. Eáek mind összeütközésbe kerülnek a testületi szellemmel. Éppen ezért ennek a kialakítását rendkivül fontosnak tartom. Természetesen . testületi szellem nem zárja ki a kritika lehetőségét. A kritikát megfelelő módon és megfelelő helyen kell alkalmazni, tehát ha nem értek egyet valamelyik másik tanszék oktatási módszereivel, azt nem a hallgatók előtt próbálom bebizonyítani, hanem elmegyek az illető másik tanszékre és ott vetem fel a problémákat. Ha nem értek egyet a dékán intézkedésével, akkor a dékánt keresem fel, nem a hallgatók előtt próbálom lejaratni.
