Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 10. (1-21.)
Nagyon szeretném azt kihangsúlyozni, mert az egyetemi tanárok és az egyetemi oktatók legfontosabb feladatának mégis csak a egyetemen való munkát kell tekinteni^ azt kell előtérbe helyeznünk és ezalatt a munka alatt természetesen az oktatói, nevelői és a kutatói munkát egyaránt értjük. Természetesen nem kívánom elzárni az egyetem dolgozóit a társadalmi szervezetekben való munkától, mint a METESZ-ben, a Tudományos Akadémián, vagy egyéb más helyeken, de szeretnem ismételten kihangsúlyozni azt, hogy a legfontosabb feladatunk mégiscsak, a Műegyetem munkájának elősegítése és mint ahogy manapság is az egyik legnagyobb^társadalmi megbecsülés az egyetemi tanári cim, ennek az egyetemi tanári címnek jó munkával reg is kell tudni felelni. A közvélemény kialakítását azért is rendkívül fontosnak tekintem, mert tapasztalatom szerint adminisztratív eszközökkel nem lehet az egyetemet kormányozni és nem lehet hathatós eredményedet elérni. Fokoznunk kell oktatóinknak és munkatársainknak felelősségét és ha tényleg sikerül egy ilyen közvéleményt kialakítanunk, akkor az nagymértékben előre fogja tudni lendíteni a munkát. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor rá fogunk^kényszerülni arra, hogy a rendeleteknek és körleveleknek a tömegét bocsássuk ki, amely utat én járhatatlannak tartok, ezért nagyon kérem a pártszervezetek mélyreható támogatását abban a tekintetben, hogy tényleg ilyen, az Egyetem munkáját elősegítő közvélemény alakulhasson ki. A harmadik szempont, amelyet szeretnék munkám során kihangsúlyozni, ezt röviden a szintézis szóval jellemezhetném. Mit értek ezen? Sok tekintetben van szükség itt az egyetemen szintézisre. Sokat vitatkoztunk azon, hogy mi a fontosabb az oktatómunka, a nevelő munka, vagy a tudományos munka. Mindegyik döntő fontosságú és jelentőségű. Itt a szintézisen azt értem, hogy meg kell teremteni mindhárom feladat egységét, kellő súlyt kell bintositeni mind az oktatómunka, mind a nevelő munka, mind pedig a tudományos munka számára. Ha a három közül egy is elmarad, azt kell mondanunk, hogy tökéletlen munkát végeztünk. Hiába nevel valaki jól, ha rosszul oktat, hiába végez valaki jó tudományos munkát, ha nem nevel és igy tovább. Világos, hogy nekünk ennek a három alapvető kérdésnek a szintézisére van szükség és meg kell teremtenünk a kellő összhangtól a három feladat között. A másik szempont, amit szintén szintézis formájában szeretnék hangsúlyozni, ez az, hogy a karok összhangját fokoznunk kell. Mi marxisták mélyen elítélünk mindenféle nacionalizmust és sovinizmust, ugyanígy mélyen elítéljük a karok közötti nacionalizmus és sovinizmus kérdését is. Ezt egészen világosan szeretném kimondani, ment e nacionalizmus semmire sem jo. csak arra, hogy éket verjen a karok közé és ezzel akadályozza az Egyetem munka— íhdd*, Tudatában vagyok annak, hogy vannak'bizonyos ellentétek a karok között és ez elkerülhetetlen, ez természetes, de szeretném hinni, hogy ezek az ellentétek nem antagonisztikusak. csak olyan mint ahogy a testvérek között felmerülnek ellentétek. Az ellentéteket minden esetben tárgyalások utján meg tudjuk oldani.- 3 /
