Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1964. május 22. (149-159.)
8 Adminisztratív eszközökkel megoldani, leváltással sem köny- nyü, mert ahol a tanszékvezető kevésbé alkalmas a vezetés ellátására, ott a beosztottak színvonala sem olyan, hogy alkalmasabb vezetőt lehetne belőlük kinevezni. A korábbi évekre visszanyúlóan nem túl szerencsés választások eredményeit kell most viselnünk, és a segítés ezen rendkívül nehéz. Ezzel a kérdéssel már foglalkozott, de elképzelésének keresztülvitele nem könnyű. Vendégprofesszorok meghívásával lehetne ezen némileg segíteni, aki az anyag korszerűbbé tételére és az utánpótlás kinevelésére alkalmas lenne. Kéri a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy ezen javaslatát fontolja meg. Véleménye szerint a leváltás nem vinné előbbre a kérdést, de az általa javasolt módszerrel 4-5 év alatt az utánpótlás kinevelődne. A vezetők tudományos fokozatának megszerzése, illetve megkövetelése nem merev álláspontunk, de az irány e felé tendál. Reméli, egyre kevesebb lesz azoknak a száma, ahol ez alól kivételt kell tenni. dr.Petrik Olivér dékánhelyettes: Az anyag őszinte hangja feltárja a hiányosságokat is. Kari vezetés feladata, hogy a tanszékenként! eltéréseket elemezze. Az elkészítendő Ráderfej- lesztési tervet is tanszéki bontásban kell tárgyalni. Általános elvként nem tudja elfogadni a rektor javaslatát a vendég- professzorok meghívását illetően, csak ott, ahol arra szükség van. Véleménye szerint más módszerek is vannak, az ideológiai és szakmai oktatás színvonalának emelésére. Elnök: Nem általánosítva vetette fel javaslatát, csupán ott, ahol megfelelő személy nincs a tanszék vezetésére. dr.Petrik Olivér dékánhelyettes: Ilyen formában egyetért a javaslatbal. Markovits Elekné dékánhelyettes: Az anyag a jelenlegi helyzet rögzítésé mellett a vezetés problematikáját veti fel és teszi felelőssé. Előremutató azonban akkor lesz, ha rögzítjük azokat a feladatokat, amit kívánunk a vezetőktől. Véleménye szerint a tanszékvezetők segítségével a beosztott oktató fejlődése biz- tositottabb, mintha összegyetemi viszonylatban tartanánk pedagógiai előadásokat. Saját problémájukat csak a tanszékek ismerik. A fiatal oktatók részére az oktatói munkát vonzóbbá tehetnénk ha a káderfejlesztési tervben követelményként írnánk elő, szakmai — tudományos előrehaladást, ezzel kapcsolatban nagyobb perspektívák megjelölését, anyagi biztosítását. Lényeges előrelépést látna egy-egy oktatói státuszon belüli nagyobb skála felállítására is. Ilyen javaslattal lehetne élni a Művelődésügyi Minisztérium felé is.
