Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962
1962. június 21. (229-246.)
Mint már mondotta rektor elvtársnak helyesnek tartja azt a* törekvést, hogy ösztönözzék az oktatókat a doktori cim megszerzésére, de helytelennek tartaná, sőt egyenesen megtilta* ná, ha olyan jelszót adnának ki az egyetemen, hogy előbb mindenki szerezze meg a kis doktori címet és azután a kandidátu- si fokozatot. Ezt semmiféle törvény nem írja elő. A reform során sok vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Műszaki Egyetem mérnököket, a Tudományegyetem kutatókat képezzen ki és ne tudósokat, harcoltunk, hogy a tudományos munka ne szakadjon el az oktató munkától, azonban ennek ellenére el tud képzelni egy tudományos fokozattal nem rendelkező jó egyetemi oktatót is. Az egyetem perspektivikus tervével kapcsolatosan szeretne vég" ső dönté/st hallani. Az ÉKME-nek olyan javaslata van, hogy a főépületben ráépítést hajtsunk végre. Ez 5 millió forintba kerül ne. ^i nem vagyunk ellene és kérgük őket^a terv kidolgozására ^ és arra, hogy ezt egyeztessék a üszaki Egyetemmel. Ez egy aránylag gyorsan megvalósítható terv, természetesen akkor ha a főépület képét ez nem rontja. A kiemelt beruházási keret megszerzése ügyében megtettük a lépéseket. Igen elszomorítja az amit hallott a világnézeti nevelési munkával kapcsolatban. Ennek a visszaesésnek egyik oka az elvtársak szerint a reform munkával kapcsolatos. Ez annál is szomorúbb, mert éppen a reformmal kapcsolatos célunk, hogy a világnézeti nevelési munka szerves része legyen az oktatásnak. Ennek a kérdésnek az elakadása nemcsak a Műszaki Egyetemre jellemző, hanem más egyetemre is, s ezért részletes vizsgálat tárgyává kell tennünk. jRlnök: V^gg^dnye szerint a világnézeti nevelési munka beépítése az alaptárgyakba a reform során elég jó szervezettséggel folyik a gépészkaron. Felszólalásában arra célzott, hogy az oktatók továbbképzését akadályozza az, hogy nem tudunk egy szabad délutánt biztosítani részükre. Ar*. Frigyes Andor dékánhelyettes: Molnár elvtárs félreértette szavalt.Amikor felsorolta a kifejezetten nem oktatói munkákat nein azzal a célzattal tette, hogy azok nem szerves részei az oktatásnak, csupán igy akarta jellemezni az oktatók terhelését, hogy mennyire sokrétű az oktatók elfoglaltsága az órarendben lerögzített elfoglaltságukon kívül. Mindezek az elfoglaltságok kimerítik munkaidejüket, sőt azon túlmenően is és tudományos tevékenységre nem marad idejük. A kutatási tevékenységgel kapcsolatban már többször_említette, hogy érdemes lenne egy felmérést végeztetni, hogy pl. 1 millió forint kutatási pénznek a racionális elköltése egy műszaki irányú kuta-. tási intézetben milyen aoarátust foglal el. Ennek a felmérésnek a tükrében összehasonlítást tenni az egyetemen folyó kutatási munkával, illetőig annak értékével. FéLő, hogy az oktatók túlterhelése miatt ez nem kifizetődő, vagyis ezért az összegért nem tudnak nyújtani olyan munkát, amilyet a népgazdaság követel. Vonatkozik ez nemcsak az oktatói túlterhelésre, hanem műszer és egyéb berendezésékhiányára is.- 15 -
