Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1952-1953
1952. november 10. (40-46.)
FOGLALKCZÁ3 LE.OLYTAT^SÁTAK MÓDSZERE. A tanulmányi ncvcJemunka alapvető formája: az órarendszerinti foglalkozások. Ezeken a foglalkozásokon az előadó kifejti az uj anyagot, étismétli a már előzőleg átvett anyagot, ellenőrzi az átvett anyag elsajátítását és biztosítja a hallgatóknak nyújtott ismeretek tartósságát. Minden egyes foglalkozás az adott tantárgy oktatásának egy befejezett láncszeme leg.cn, amely logikusan következik az előző anyagból. A tanulmányi folyamat a következő fő öleméiből áll: Az uj ismeretek előadása és megmagyarázása, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlatban való tudatos alkalmazásának, a szükséges jártasságnak megszerzése. A foglalkozásvezctőnek mélyrehatóan ismerni kell az anyagot és a foglalkozást a lehető legcélszerűbben kell felépíteni. A foglalkozás céljától függően különböző módon lehet lefolytatni a foglalkozást. A foglalkozás nemei: előadás, tantermi csoportos foglalkozás, ni a.'.um, ellenőrző foglalkozás, gyakorlás, laboratóriumi foglalkozás és teropfoglalkozás. A foglalkozás módjáról függően változhat a foglalkozás felépítése. ^ foglalkozás körülbelüli felépítése:- a hallgatók létszámának ellenőrzése,- alakiságuk ullenőrzésc,- a munkahelyek és az anyagi biztosítás ellenőrzése,- ellenőrző fcleltetés az előzőleg átvett anyagból.- az osztályzatok kihirdetése és az osztálynaplóba való bevezetése. /:Időtartam: 15-20 perc, kétórás foglalkozás esetén:/ /^Ellenőrző foglalkozás eseten az egész időt feleltetésre, az osztályzatok kihirdetésére és az osztálynaplóba való bevezetésre kell fordítani.:/- Az uj anyag leadása, a leadott anyag alkalmazásának gyakorlata /: hp. utóbbira idő van:/. Az uj anyagból gyengén elsajátított kórdósuk meghatározása elltnőrző visszakérdezés utján és feladatok meghatározása az egyéni tanuláshoz. Egyes hallgatók fele?tetőse helyett /: az előzőleg átvett 3Ry^-gból:/ időnként az egész k a oldjon meg rövid feladatokat.
